Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget ép ítünk Európai Unió

Partnerségi esettanulmányok – szektorok közötti partnerség

Fórum Információs Központ
Regionális Civil Központ Alapítvány

Partnerségi esettanulmányok – szektorok közötti partnerség

Előzmények

Fülek az ország egyik legszegényebb térségének kisvárosa – itt minden érvényes volt a hátrányos helyzetű régiók jellemzéséből: magas munkanélküliség, elvándorlás, alacsony képzettség, kevés munkalehetőség, alacsony bérek, rossz infrastruktúra – ahogyan azt a 2004-es elemzésekben olvashatjuk. Régi emlékeim is ilyenek voltak. Egy képzési sorozat végén a résztvevőkkel közösen ünnepeltünk szerény, de kellemes szalonnasütés közepette a Magyar Ház hátsó udvarán, a füleki vár tövében. A helyiek jóindulatúan figyelmezettek, hogy üljünk inkább a vártól távolabb eső oldalra, mert megtörténhet, hogy éppen ránk gurul egy meglazult kő a romos falból… Megdöbbentünk, megköszöntünk, áttelepedtünk a másik oldalra, és a nyári alkonyatban gyönyörködtünk a romok sziluettjében. Közösen álmodoztunk arról, milyen szép is lenne…

A csoda

Néhány évvel később a fiammal utazgatva megálltunk megnézni a várat. Az interneten olvastam, hogy már látogatható, sőt a vármúzeum is megnyílt, nézzük hát meg!

És amikor behajtottam a városba, egyszerűen nem tudtam, hol vagyok – alig ismertem a főtérre és a vársorra. A hámlóvakolatú, szürke házak helyett hangulatos, szépen felújított városka fogadott, mindenütt tisztasággal és mosolygó színekkel. Takaros turisztikai információs központ, rendezett udvarral, a várban a múzeum, romkert, szívélyes idegenvezető… Mintha egy másik bolygón járnék.

A megoldás

Nem hagyott nyugodni a kérdés: hogyan tudták mindezt elérni? A rejtély kulcsa roppant egyszerű. Tervezés és együttműködés. Tervezés igényesen, valós alapokra építve, professzionálisan. Nem estek abba a hibába, amelybe nagyon sok falu és város mifelénk: nem érték be holmi fércmunkával, nem vásároltak meg kész terveket gyanús cégektől. És korrekt, átlátható együttműködés mindenkivel, akivel közös érdekeket találtak.

A leglátványosabb program kétségtelenül a Novohrad-Nógrád Geopark, amelyet kialakítását és fejlesztését több határon átnyúló projektumból is finanszírozták. Ez az egyetlen olyan geopark, mely átnyúlik az országhatáron, 2010 óta tagja az UNESCO Nemzetközi Geopark Hálózatának (Global Geoparks Network of UNESCO). A fejlesztések során több magyarországi partnerrel is együttműködtek: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával, Nógrád Megye Önkormányzatával, Nógrádi Geopark Nonprofit Kft.-vel. És most már a közös projektkoordináció útjait egyengetik a két gazdaintézmény – Nógrádi Geopark Nonprofit Kft. és Novohrad-Nógrád Geopark társulás – részvételével.

Emellett zajlottak a turisztikai fejlesztések: információs központ létrehozása, a Palóc Múzeum megnyitása, turistautak és programok fejlesztése – itt már annyi partnerrel dolgoztak, hogy nem is merem felsorolni, mert kifelejtek valakit.

De belevágtak a gazdaság élénkítésébe is, Bátonyterenye önkormányzatával közös pályázatban hozták létre a városban a vállalkozói inkubátorházat, amely máig szoros együttműködésben dolgozik a magyarországi partnerekkel és közös erővel támogatják a régió kisvállalkozóinak fejlődését. Sőt a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a füleki TECTUM Nonprofit Szervezet egy közös honlapot is működtet – http://www.ebin.eu – amely a szlovák-magyar kereskedelmi rendszert szolgálja ki.

De az igazán fontos üzenet ebben a történetben, hogy minden terv és program értékét megsokszorozták: az egyes fejlesztések és a pályázatok ugyanis fegyelmezetten épültek egymásra, és a határon átnyúló programokat minden más hazai forrásból is támogatták. Így a CBC programok támogatásai összehangolódtak a szlovákiai környezetvédelmi és régiófejlesztési támogatásokkal, aminek eredményeként jól követhető és egyenletesen működő fejlesztések működnek a régióban.

A történet másik fontos üzenete a helyi erőforrások bevonása és kiaknázása – sajnos ritkán látni ilyen élénk együttműködést például a helyi civilekkel, mint itt tapasztalja az ember. Csaknem 50 szervezetet tart számon az önkormányzat, és azokat aktívan támogatja is. Mert felismerték, hogy a támogatás megtérül, hiszen így számíthatnak az önkéntesekre, programok és fejlesztések indulnak be azokon a területeken is, amelyekre magának az önkormányzatnak már nincs elég kapacitása. Ezért finanszírozzák például a frissen megnyílt állatmenhelyt, tudván, hogy egy nonprofit szervezet kevesebb pénzből többet tud kihozni. A polgármester jelenleg az az egyik kulcsember, aki a mozgatója volt az eseményeknek, utána a múzeum igazgatója volt. Tehát vérbeli civil, akinek nem kell magyarázni, mi is a partnerség.

A városban pezsgő a kulturális élet is – rengeteg rendezvény, program, kiállítás, előadás, koncert zajlik. Pedig itt aztán tényleg nincs soha egy fölös fillér sem ezekre a célokra, mégis megszervezik, megrendezik, támogatják vagy összekaparják a tíz körmükkel. Aki nem hiszi, járjon utána – a város honlapján!

Téglánként építik újra városukat – átvitt és valós értelemben – szívós munkával, kitartóan. Együttműködnek az egyes területeken, így nem csak a vár épült újjá és a város szépült meg, de az egész régió elindult egy pozitív irányba. Tudják, hogy még rengeteg a tennivaló, még sok munka vár rájuk. Persze fáradtak is, néha csalódottak – hiszen emberek. De tudják, mit akarnak még elérni, keresik az utat és minden gond dacára hisznek. Hisznek a helyiek erejében és tehetségében, a régió értékeiben, abban, hogy van kiút és jobb világot tudnak építeni gyermekeiknek.

Tanulság

  • Ahol van akarat, ott mindenki össze tud fogni.

  • Ha nagy az ínség, közel a segítség. Tulajdonképpen csak az embereken múlott, hogy most nem egy romhalmaz a település és kapaszkodnak kifelé a gödörből.

  • A polgárok előbb-utóbb rájönnek mi a jó nekik, és ha az önkormányzat nem elég rugalmas, akkor lecserélik.

  • Álmodni szabad, sőt kell is. Mert álmok nélkül nincs cél, cél nélkül nincs összegfogás, összefogás nélkül nincs változás.