Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget ép ítünk Európai Unió

Fiatalok részvétele

Fórum Információs Központ
Regionális Civil Központ Alapítvány

Fiatalok részvétele

Mit jelent a részvétel fogalma az európai ifjúságpolitikában?

Az Európa Tanács 2002-nen chartát fogadott el a fiatalok részvételről (Az Európai Tanács 237. határozata, 1992. (Európai Charta a fiatalok részvételéről a helyi közösségek és régiók életében). E szerint:

„A fiatalok részvétele a közösségi ügyekben lehetőség, hogy teljes életet éljenek helyi közösségükben. Ez alapvető feltétel, ha aktív szerepet kívánnak játszani a társadalmi változásokban. Segítséget nyújt a társadalomba való beilleszkedésükhöz, elősegíti a változtatás igényét, a felelős gondolkodást, a megoldások keresését. A társadalom feladata megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a fiatalok részt vállalhassanak az őket érintő döntésekben.”

A Chartában megjelenő értelmezés érvényessége nem változott. Az utóbbi években a részvétel fogalma mégis inkább a fiatalok szervezeti, közéleti, politikai szerepvállalásának biztosítását fedi. A komplex (a közösségi életet is érintő) értelmezés pedig az aktív polgárság fogalmában él tovább.

Miért fontos a fiatalok részvétele?

Az Európai Unió fontos törekvése, hogy polgárok európai intézményrendszer iránti bizalmát, és tulajdonosi szemléletét erősítse, mérsékelje a kontinensen általánosnak mondható demokrácia deficitet. Ennek érdekében fogadta el az Európai Kormányzásról szóló Bizottsági Fehér Könyvet 2000-ben. A Fehér Könyv rögzíti, hogy„az Európai Unió (EU) döntéshozó mechanizmusát nyitottá kell tenni azok számára, akikre ezek a döntések hatással lesznek, és ebbe a fiatalok is bele tartoznak.”

A jó kormányzásról szóló Fehér Könyv ajánlását bontotta ki az ifjúsági területre érvényes „Új Lendület Európa Fiataljai számára című Fehér Könyv. A téma a fiatalok szempontjából már csak azért is fontos, mert épp ez a korosztály távolodott el leginkább a részvétel szervezett formáitól. Itt viszont hangsúlyozni kell, hogy nem feltétlenül érdektelenségről van szó, a formák is elavulttá váltak, ráadásul növekedett a hátrányt szenvedő, a kirekesztődés által veszélyeztetettek aránya is.

Mit szorgalmaz az európai ifjúságpolitika a fiatalok részvételével kapcsolatban?

A 2001-ben elfogadott Ifjúsági Fehér Könyv az alábbi ajánlásokat tartalmazta az országos, regionális és helyi szintek számára:

  • A helyi önkormányzatok Európa-szerte vezessenek be rugalmas és újszerű részvételi mechanizmusokat, különféle keretek között (iskolák, sportközpontok, szervezetek, stb.), amelyek közvetítőkre támaszkodnak, és amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy maguk válasszák ki munkamódszereiket. Helyi eljárások segítségével meg lehetne teremteni a különböző döntéshozatali szintek és hálózatok közötti párbeszéd feltételeit – a tapasztalatcsere és a legjobb gyakorlatok megosztása érdekében.
  • Konszolidálni kell a területen dolgozók szerepét, el kell ismerni a részvételi folyamatokban támogatóként és közvetítőként elfoglalt fontos helyüket.
  • Regionális és országos szinten széles körben be kell vezetni az ifjúsági tanácsok intézményét. Ezek a szervezetekhez nem tartozó fiatalok előtt is nyitva kell, hogy álljanak, és a politikai hatalmaktól függetlenek kell hogy legyenek. A regionális és országos szintű döntéshozók ezekkel a tanácsokkal kellene, hogy konzultáljanak minden olyan döntés meghozatala előtt, amely jelentősen befolyásolja majd a fiatalok helyzetét.

A nemzeti szint nagyon fontos kapocs a helyi és az európai szintek között, ezért:

  • javaslatokat és ajánlásokat kell tennie Európa felé, és továbbítania kell a legjobb gyakorlatokat tartalmazó példákat;
  • a nemzeti szint felelős az európai szinten közösen kijelölt célok lefordításáért és a tagállamok saját politikai, intézményi és szervezeti jellegzetességeihez való igazításáért.
  • A tagállamok tegyék nyilvánossá, hogy hogyan próbálják meg bevonni a fiatalokat a közéletbe; ezeket a prioritásokat célszámokkal együtt közöljék (nevezzék meg például a célcsoportot, a határidőket, stb.), és a megvalósítás nyomonkövetésének módját is írják le.

A 2010-ben érvénybe lépett Európai Ifjúsági Stratégia egyik hosszú távú célja a lehetőségekhez való hozzáférés javítása és az összes fiatal teljes társadalmi részvételének biztosítása. E hosszú távú célhoz kapcsolódik a részvétel biztosítása. A stratégia szorgalmazza a fiatalok részvételét a helyi közösségek civil életében és a képviseleti demokráciában. Támogatni kívánja az ifjúsági szervezeteket és „részvételtanulás” különféle formáit, valamint a nem szervezett ifjúság részvételének támogatása érdekében és minőségi információs szolgáltatások nyújtását.

Milyen konkrét lépéseket tesz az EU a részvétel növelése érdekében?

A stratégia a 2010-2012 közötti időszakban a tagállamok és a Bizottság hatáskörén belül:

  • az ifjúsági részvételre, információra és konzultációra vonatkozó minőségi normák kifejlesztését;
  • az ifjúsági szervezetek, valamint a nemzeti és helyi ifjúsági tanácsok további politikai és pénzügyi támogatását;
  • a nem szervezett fiatalok elérése érdekében az e-demokrácia fejlesztését;
  • további párbeszéd lehetőségek építését az európai / nemzeti intézmények és a fiatalok között;

  • az Európai Ifjúsági Portál modernizálását tervezi.

Mit jelent az aktív polgárság?

A fogalom a polgároknak a gazdaság, a társadalom, a kultúra és politikai élet területén megvalósuló részvételét jelenti. Az ifjúságpolitika területén a hangsúly a szükséges kompetenciáknak tanulás útján, illetve önkéntes tevékenységeken keresztül történő elsajátítására esik. A cél nem csak az ismeretek átadása, hanem a motiváció erősítése, a készségek és gyakorlati tapasztalatok szerzésének támogatása.

Fontos tudni, hogy az európai ifjúságpolitika és a formális oktatási rendszerek fejlesztése a részvétel, illetve az aktív állampolgárság területén is átfedi egymást. Ez az átfedés pedig segítheti az ágazatok és szektorok közötti helyi együttműködéseket.

Mit jelent a részvétel a demokrácia működése szempontjából?

Létezik olyan értelmezés, amely szerint a demokrácia az érintetteknek a döntéshozatalban történő részvételét, illetve a részvétel lehetőségének biztosítását jelenti. Annak alapján, hogy a döntésekben miképpen vesznek részt az érintettek, a demokrácia kétféle értelmezéséről szoktunk beszélni: a képviseleti (közvetetett) a részvételi (közvetlen) demokráciáról.

Mi a képviseleti (közvetetett) demokrácia?

A képviseleti rendszer alapja, hogy a döntési folyamatokban, a döntésre jogosultak vesznek részt. A döntésre jogosultak (pl. a választó joggal rendelkező polgárok) a részvétel jogát viszont képviselőiken keresztül, tehát közvetett módon gyakorolják A döntési joggal rendelkezők képviselőket bíznak meg (választanak), akik megjelenítik érdekeiket, képviselik őket a döntések meghozatala során. E képviselők legitimitásukat az őket megbízóktól (a választóktól) nyerik. Például, amikor parlamenti vagy önkormányzati képviselőket választanak, akkor a döntésre jogosult (választójoggal rendelkező) állampolgárok képviselőket bízunk meg azzal, hogy eljárjanak helyettünk a döntések meghozatala során. De ugyanígy működnek az egyesületek, szakszervezetek, pártok és egyéb társadalmi szervezetek is: E szervezetek tagjai – a döntésre jogosultak köréből, tehát a szervezet tagjai közül – vezetőket választanak, akik képviselik őket és a szervezetet.

Mindenki lehet képviselő?

A képviseleti demokrácia egyik alapvető szabálya, hogy mindenki, aki választó egyben választható is. Ezt az elvet azoknál a rendszereknél, szervezeteknél nem lehet korlátozni, amelyek működése során a demokrácia érvényesülése alapvető követelmény (pl. bármely civil szervezet, vagy épp bármely önkormányzat)

Mit jelent a részvételi (közvetlen) demokrácia?

Azt jelenti, hogy nem csak az arra jogosultak vesznek (vehetnek részt) a döntési folyamatban, hanem minden személy, csoport, közösség, akit a döntés érint. Ez a közvetlen részvétel, a döntésbe történő tényleges beleszólás általában nem alanyi jogosultság, hanem érdekérvényesítő jellegű. Ez annyit jelent, hogy a döntés alakításának lehetőségét el kell érni, esetleg ki kell vívni. Erre egyénileg természetesen kisebb az esély. A modern demokráciákban épp ezért jellemzően a civil szervezetek biztosítják a közvetlen részvétel lehetőségének legtöbb eszközét. De a részvétel hasznos módja lehet minden tudatos állampolgári megmozdulás (pl. panasz, petíció, tüntetés, bojkott, vagy akár egy lakossági felszólalás az önkormányzati bizottság ülésén).

Miként vehetünk részt közvetlenül a döntések meghozatalában?

A közvetlen részvételnek több szintje van. Az első szint a tájékozódás és információszerzés. Egy következő szintet jelent az érdekeink, igényeink megfogalmazása és megjelenítése. A harmadik szint pedig maga a döntéshozatal.

Az első szint: tájékozódás és információszerzés

A közvetlen részvétel alapja, hogy az érintettek tájékozódhatnak, információkat szerezhetnek be a döntésekről. Ezt segítik pl. azok a jogszabályok, amelyek előírják, a döntés előkészítők, döntéshozók számára a tájékoztatás kötelezettségét. Az oktatás például kifejezetten olyan terület, ahol a tájékoztatás kötelezettségét a jogszabályok minden szinten és minden szereplő tekintetében érvényesíteni kívánják

Az információk beszerzése, feldolgozása azonban nem egyszerű feladat. Éppen ezért a civil szervezeteknek (valamint szakszervezeteknek, pártoknak, de a szülői szervezeteknek, diákönkormányzatoknak is) fontos feladata, hogy begyűjtsék, közvetítsék, érthetővé tegyék a döntéshozatalhoz tartozó információkat az érintettek számára. Természetesen minden szervezet saját értékrendje, szakmai szempontjai, lehetőségei alapján rendszerezi és közvetíti az információkat. De talán nem is a miként fontos. E szervezetek az információk begyűjtésével és a kulcskérdések felvetésével jelentősen megkönnyítik a tájékozódni kívánók dolgát, növelik a részvételük lehetőségét.

A második szint: érdekeink, igényeink megfogalmazása, érvényesítése

A részvétel egy második szintjét jelenti a véleményünk, érdekünk megjelenítése. A legalapvetőbb állampolgári jogaink jó része éppen ehhez kapcsolódik A vélemény, szólás és a sajtószabadság, a gyülekezési, valamint az egyesülési jog nagyon tág teret kínál a közvetlen részvétel gyakorlásának. Alapvető szabály viszont, hogy nem sérthetjük mások jogait és az alkotmányos rendet. Tehát bármilyen békés eszközt választhatunk arra, hogy véleményünket, érdekeinket megjelenítsük. (Pl. demonstrációk, fórumok, gyűlések szervezése; a sajtónak, a képviselőknek küldött levelek; újságcikk, tanulmány írása, megjelentetése; szervezet alapíthatása, stb.).

A közvetlen részvétel eszközeinek hatékonysága nem feltétlenül biztosított. Számos tényezőtől függ, hogy a döntéshozatalt mennyiben sikerül ezekkel befolyásolni. Ám a közvetlen részvétel biztosításának célja az is, hogy kontrollálja a képviseleti rendszert, korrigálja annak hiányosságait. S e cél teljesülése érdekében olyan eszközöket, intézményeket is biztosít a jog, amelyeknél szavatolt, hogy a polgárok véleményét, akaratát figyelembe veszik, sőt kötelező érvényűnek fogadják el a döntéshozók. Ilyen a közvetlen részvételt szolgáló intézmények:

  • az állampolgári jogok országgyűlési biztosa,
  • a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa,
  • az adatvédelmi biztos,
  • a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa;
  • az oktatási jogok biztosa;
  • a petíciós jog,
  • lakossági fórum;
  • részvételi a képviselőtestületek ülésein;
  • közmeghallgatás;
  • a népi kezdeményezés,
  • a népszavazás.

Miként vehetünk részt közvetlenül a döntések meghozatalában?

A közvetlen részvételnek több szintje van. Az első szint a tájékozódás és információszerzés. Egy következő szintet jelent az érdekeink, igényeink megfogalmazása és megjelenítése. A harmadik szint pedig maga a döntéshozatal.

Az első szint: tájékozódás és információszerzés

A közvetlen részvétel alapja, hogy az érintettek tájékozódhatnak, információkat szerezhetnek be a döntésekről. Ezt segítik pl. azok a jogszabályok, amelyek előírják, a döntés előkészítők, döntéshozók számára a tájékoztatás kötelezettségét. Az oktatás például kifejezetten olyan terület, ahol a tájékoztatás kötelezettségét a jogszabályok minden szinten és minden szereplő tekintetében érvényesíteni kívánják

Az információk beszerzése, feldolgozása azonban nem egyszerű feladat. Éppen ezért a civil szervezeteknek (valamint szakszervezeteknek, pártoknak, de a szülői szervezeteknek, diákönkormányzatoknak is) fontos feladata, hogy begyűjtsék, közvetítsék, érthetővé tegyék a döntéshozatalhoz tartozó információkat az érintettek számára. Természetesen minden szervezet saját értékrendje, szakmai szempontjai, lehetőségei alapján rendszerezi és közvetíti az információkat. De talán nem is a miként fontos. E szervezetek az információk begyűjtésével és a kulcskérdések felvetésével jelentősen megkönnyítik a tájékozódni kívánók dolgát, növelik a részvételük lehetőségét.

A második szint: érdekeink, igényeink megfogalmazása, érvényesítése

A részvétel egy második szintjét jelenti a véleményünk, érdekünk megjelenítése. A legalapvetőbb állampolgári jogaink jó része éppen ehhez kapcsolódik A vélemény, szólás és a sajtószabadság, a gyülekezési, valamint az egyesülési jog nagyon tág teret kínál a közvetlen részvétel gyakorlásának. Alapvető szabály viszont, hogy nem sérthetjük mások jogait és az alkotmányos rendet. Tehát bármilyen békés eszközt választhatunk arra, hogy véleményünket, érdekeinket megjelenítsük. (Pl. demonstrációk, fórumok, gyűlések szervezése; a sajtónak, a képviselőknek küldött levelek; újságcikk, tanulmány írása, megjelentetése; szervezet alapíthatása, stb.).

A közvetlen részvétel eszközeinek hatékonysága nem feltétlenül biztosított. Számos tényezőtől függ, hogy a döntéshozatalt mennyiben sikerül ezekkel befolyásolni. Ám a közvetlen részvétel biztosításának célja az is, hogy kontrollálja a képviseleti rendszert, korrigálja annak hiányosságait. S e cél teljesülése érdekében olyan eszközöket, intézményeket is biztosít a jog, amelyeknél szavatolt, hogy a polgárok véleményét, akaratát figyelembe veszik, sőt kötelező érvényűnek fogadják el a döntéshozók. Ilyen a közvetlen részvételt szolgáló intézmények:

  • az ombudsmanok,
  • a petíciós jog,
  • lakossági fórum;
  • részvételi a képviselőtestületek ülésein;
  • közmeghallgatás;
  • a népi kezdeményezés,
  • a népszavazás, stb.

A harmadik szint: a döntéshozatal

Az állampolgárok közvetlenül a népszavazás intézményén keresztül vehetnek részt a döntéshozatalban. A népszavazás kezdeményezésére irányuló jog fontos politikai alapjog. Ezzel nem csak az ügyek napirendre tűzését, megtárgyalását lehet elérni, hanem azt is, hogy az illetékes képviseleti szerv döntést hozzon az adott kérdésről. Sőt ez a döntés – az eredményes ügydöntő népszavazás lebonyolítása esetében nem is térhet el attól, mint amit a választók többsége – szavazatával kifejezve – kíván.