Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget ép ítünk Európai Unió

Európai Ifjúságpolitika

Fórum Információs Központ
Regionális Civil Központ Alapítvány

Európai Ifjúságpolitika

Kikkel foglakozik az európai ifjúságpolitika?

Az európai ifjúságpolitika célcsoportját:

  • az ifjúság,
  • az ifjúsági munkások,
  • egyéb ifjúsági szereplők;
  • az ifjúsági csoportokat (közösségeket) és szervezetek,
  • az ifjúsági területen érintett döntéshozók;
  • valamint az ifjúságpolitikai döntéseket formáló, a párbeszédet biztosító fórumok, testületek jelentik.

Kik taroznak az ifjúsági korosztályba?

Az Európai ifjúságpolitika a 13-30 év közötti személyeket sorolja az ifjúsághoz. E korosztályon belül a hangsúly azonban a 15-29 év közötti fiatalok helyzetének javítására esik. Ez tükröződik az európai ifjúsági stratégiában, illetve az európai ifjúságpolitika megvalósítását támogató Fiatalok Lendületben Programban is. Ezektől az életkori határoktól a nemzeti szintű szabályozások, stratégiák, programok eltérhetnek (Románia: 14-35 év között – 350/2006 Ifjúsági törvény; Szerbia. 15-30 év között – Nemzeti Ifjúsági Stratégia; Magyarország: a Nemzeti Ifjúsági Stratégia nem ad meg konkrét időhatárokat kb. 8-12 évtől kb. 25 30 év között; Szlovákia: 15-30 év között – 282/2008 ifjúsági munkáról szóló törvény.

Miért épp 15-29 év közötti fiatalokkal foglakozik kiemelten az európai ifjúságpolitika?

Ezt az életkori lehatárolás a 2007-2013 közötti tervezési, költségvetési időszakban lépett érvénybe. Korábban az EU ifjúságpolitikája a 15-25 év közötti fiatalokat sorolta az ifjúsági korosztályba. Az Európai Unió 2007-ig az ENSZ által 1981-ben elfogadott életkori ajánlást követte. Ennek az ajánlásnak társadalmi érvényessége azonban Európában (és a világ fejlettebb részein) megkérdőjeleződött. Alig két évtized alatt korszakváltás ment végbe. A közoktatás expanziója után a felsőoktatásé következett. Ráadásul a fiatalok társadalmi státusza is megváltozott mintakövetőkből, mintaadókká váltak, külön kereskedelmi célcsoportot jelentenek, stb. ezzel együtt kitolódott az önálló életpálya kezdetének időpontja. Ez az állapot tükröződik abban, hogy a felső korhatár immár nem a 25, hanem a 30. életév.

Merülnek fel érvek az alsó életkori határ korrekciója mellett is. Ám a szociális érési folyamat nem gyorsult olyan mértékben, amely komolyan alátámasztaná az alsó életkori határ módosítását. Fontos azonban tudni, hogy az európai ifjúságpolitika érvényesülését támogató legfontosabb eszköz a Fiatalok Lendületben Program 2007-2013 e tekintetben elmozdult. Így az ifjúsági csereprogramokban már 13 éves kortól részt lehet venni.

Az ENSZ és az EU álláspontja ütközik egymással?

Az ENSZ meghatározása statisztikai céllal született (www.un.org/youth), komoly eredménye, hogy láthatóvá és összehasonlíthatóvá tette (és teszi) a korosztály helyzetére vonatkozó nemzeti és nemzetközi adatokat. Az ENSZ által elért fiatalokat érintő legfontosabb eredmény mégsem ez, hanem a gyermekek Jogairól szóló New York-i egyezmény elfogadása. Ellentmondás pedig még azon a szinten sincs, hogy a gyermekjogi egyezmény értelmében minden 18 év alatti személyre gyermekként kell tekinteni. Az EU tagállamok mindegyike elfogadta a New York-i egyezményt. E szerint az európai ifjúságpolitika által érintett egyik korcsoportot a 15-18 év közötti fiatalokat még különlegesebb figyelem és védelem illeti meg, Ez a védelem pedig erősödni fog a közeljövőben, ha az EU elfogadja a gyermekjogi stratégiáját.

Kik az ifjúsági munkások?

Ifjúsági munkások olyan emberek, akik a legkülönbözőbb nem-formális és informális keretek között foglakoznak a fiatalokkal. Tevékenységük egyéni kapcsolatokon, vagy csoportos tevékenységeken keresztül a fiatalok személyes és társadalmi fejlődésére irányul. Szakmaszerűen, vagy önkéntesen végzett munkájuk ugyanúgy lehet a tanulás támogatása, mint a társadalmi integrációt és részvételt segítő szociálpedagógiai vagy közvetlen szociális munka. Ezek a szerepkörök a gyakorlatban valójában kombinálódnak. Az ifjúsági munkásokra az Európai Közösség Szerződésének 160. cikkének 2. bekezdése (a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után érvényes szöveg) szociálpedagógiai instruktorként (socio-educational instructors) hivatkozik.

Kik foglalkoznak még a fiatalokkal és az ifjúsági ügyekkel?

Az ifjúsági területen nem csak a szűkebb értelemben vett ifjúsági munkások dolgoznak. Az európai ifjúságpolitika is tágabb értelmezési tartományban mozog. Az ifjúsági munkát végzőket csoportosíthatjuk aszerint, hogy milyen szerepet vállalnak a fiatalok életében, esélyeik, lehetőségeik biztosításában. A közvetlen támogató, segítő ifjúsági munkát végzők konkrét kapcsolatot tartanak fenn a fiatalokkal (közvetlenül részt vesznek a fiatalok életében). A közvetett támogató, segítő ifjúsági munkát végzők tevékenysége (akár a fiatalokkal történő közvetlen kapcsolat nélkül is) általában tágabb kontextusban a korosztály lehetőségeinek bővítésére, vagy épp az ifjúsági munka feltételrendszerének biztosításéra irányul. Közvetett ifjúság segítő munkát végezhetnek például az önkormányzati, kormányzati intézmények, stb. A két csoport között azonban nincsenek éles határok. Sőt az európai ifjúságpolitika néhány kulcseleme, mint a részvétel erősítésének szándéka, vagy az ifjúság segítő, támogató rendszerek minőségének javítása kifejezetten e határok elmosásának irányában hat. A feltételrendszerek alakításában a közvetlen ifjúsági munkát végzők, sőt optimális esetben a fiatalok is részt vesznek.

Kik foglalkoztatnak ifjúsági munkásokat?

Az ifjúsági munkások körét lehet a szerint is csoportosítani, hogy szakmaszerűen vagy önkéntesként (közösségi, karitatív, segítő, stb. indíttatásból) foglalkoznak a fiatalokkal. Ifjúsági munkásokat nem csak az állami szektor foglalkoztat. Közép és Kelet-Európában a civil szektor erősödésének jeleként folyamatosan növekszik a civil szervezetek által foglalkoztatottak köre. A szakmaszerűen végzett ifjúsági munka tehát nem az állami intézményrendszer sajátja. Ugyanakkor fontos tudni, hogy az intézmények is gyakran vonnak be önkénteseket. Az európai ifjúságpolitika e tekintetben nem is tesz különbséget az ifjúsági munkát végzők között. Az európai ifjúságpolitika tulajdonképpen egyetlen csoportot kezel kitüntetett figyelemmel: azokat a 30 év alatti fiatalokat, akik önkéntes szolgálat, helyi és nemzetközi kezdeményezések, demokrácia projektek, stb. keretében végeznek (végezhetnének) ifjúsági tevékenységeket.

Milyen felkészültség kell az ifjúsági munkához?

Elvileg lehetne az ifjúsági munkások körét képzettség alapján csoportosítani. Ez a csoportosítás azonban félrevezető lehet. Az ifjúsági munkának természetesen vannak olyan részterületei, amelyeken nélkülözhetetlen a formális iskolarendszerben szerzett képesítés. Ennek jelentőségét nem becsüljük alul, és tisztában vagyunk azzal is, hogy különösen a hátrányt szenvedő térségekben a megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek hiánya is problémát jelent. Ugyanakkor fontosnak tarjuk megjegyezni, hogy az ifjúsági területen szükséges tudás és jártasságok jelentékeny részét non formális és informális tanulási lehetőségek biztosítják. Ez pedig olyan jellemzője az ifjúsági munkának, amely egyre inkább felértékelődik. Leginkább, mert az egész életen át tartó tanulás szemléletének alkalmazására irányuló európai ajánlások és programok hatására a formális és a non formális képzési rendszerek közelítenek egymáshoz.

Mi az ifjúsági csoport (informális csoport)

Ifjúsági céllal tevékenykedő, még inkább fiatal tagokból álló, bejegyzés nélkül működő (hatósági nyilvántartásba nem vett csoport. A Fiatalok lendületben Program a fiatalokból álló közösségeket „informális csoportként” határozza meg. Az európai ifjúsági programok kezdettől fogadták e közösségek kezdeményezéseit. E tekintőben az európai rendszer nyitottabbnak tekinthető, mint a többnyire a szervezetekre koncentráló nemzeti rendszerek.

Mi az ifjúsági szervezet?

Ifjúsági céllal tevékenykedő, még inkább fiatal tagokból álló bejegyzéssel működő (hatósági nyilvántartásba vett) civil szervezet. A nemzeti szintű szabályozások ettől eltérő definíciókat tartalmazhatnak.

Kik az ifjúsági területen érintett döntéshozók?

Az európai ifjúságpolitika horizontális megközelítést alkalmaz az ifjúsági kérdések kezelése kapcsán. Így az ifjúsági ügyekkel sem csupán a konkrétan ifjúsági céllal létrehozott szervek foglalkoznak. Ha az európai ifjúságpolitika irányait veszsük alapul kiemelten érintett terület: az oktatás, a kultúra, a sport, a foglalkozatás, a szociálisügy, az egészségügy, de a kohéziós és regionális fejlesztés is. Az EU a tagországok, de a helyi és regionális igazgatás szintjén is a horizontális megközelítést ajánlja. Tulajdonképpen ifjúságpolitikai stratégiák megalkotását és megvalósítását szorgalmazza, amely képes bevonni az összes érintett terület szereplőit.

Melyek az ifjúságpolitikai döntéseket formáló, a párbeszédet biztosító fórumok?

Az európai ifjúságpolitika mind a Közösség, mind a tagállamok, illetve a helyi szinteken is ajánlja a rendszeres és folyamatos kialakítását a fiatalokkal. A törekvés nem csupán ifjúságpolitikai cél, hiszen szervesen kapcsolódik az európai kormányzás megújításához, a demokrácia deficit mérsékléséhez, az európai tudat erősítéséhez is.

A rendszeres európai párbeszéd legfontosabb színterét az Európai Ifjúsági Fórum jelenti. A tagállamok szintjén az EU nemzeti szintű fórumok, tanácsok létrehozását és működtetését ajánlja. Ezek működéséről a tagállamok 2001 óta rendszeresen beszámolnak az Európai Bizottság, illetve az európai Ifjúsági Együttműködés (Európai Bizottság és Európa Tanács) felé.

A regionális és helyi párbeszéd építése terén az európai ajánlások szakmai és szakpolitikai hivatkozásként szerepelhetnek. Az ajánlásokat eleve véleményezte az európai és a helyi szintek közötti közvetlen kapcsolatot biztosító tanácsadó testület a Régiók Bizottsága. Másrészt a részvétel és a párbeszéd erősítésére vonatkozó ajánlások visszaköszönnek a Fiatalok Lendületben Program 2007-2013 szempontjai között is. A Fiatalok Lendületben Program által támogatni kívánt demokrácia projektek építésének egyik iránya épp a párbeszéd építése lehet.

Mi az Európai Ifjúsági Fórum?

Az Európai Ifjúsági Fórumot 1996-ban hozták létre a Nemzeti Ifjúsági Tanácsok és európai szintű nem-kormányzati ifjúsági szervezetek. Jelenleg 99 európai ifjúsági szervezet platformja. Az Európai Ifjúsági Fórum kapocsként, konzultációs és lobbyszervezetként működik az Európai Unió, az Európa Tanács, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek döntéshozó testületei és az ifjúsági szervezetek között folytatott párbeszédben; ösztönzi a fiatalok részvételét és biztosítja véleményük figyelembe vételét az őket érintő döntéshozatal során. A Fórum az Uniós intézményrendszer elismert tárgyalópartnere. Jelen van a médiában, kampányok és látványos akciók keretében hívja fel a figyelmet a fiatalokat érintő aktuális kérdésekre. Emellett ösztönzi és segíti az információ, a tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréjét.

Milyen területekkel foglakozik az európai ifjúságpolitika?

Az EU ifjúságpolitikája az elmúlt évtizedben az ideák világából a realitások és a kihívások kezelésének irányába mozdult el. A folyamatot az Európai Bizottság 2001-ben elfogadott Fehér Könyve (“Új lendület Európa fiataljai számára”) gyorsította fel. Az ifjúságpolitikával, és az ifjúságpolitika koordinációjával foglakozó ajánlásokat megfogalmazó Fehér Könyv 4 területet emelt ki:

  • az ifjúsági részvételt,
  • információt,
  • önkéntes tevékenységet
  • és a fiatalok jobb megértését (ifjúságkutatást).

Egy következő jelentős mérföldkő az Európai Ifjúsági Egyezmény elfogadása volt 2005-ben. Az Egyezményt négy ország – Franciaország, Németország, Spanyolország, Svédország – kezdeményezte azzal a céllal, hogy a fiatalok részesedését növelje az ún. “lisszaboni folyamat” végrehajtásából. Az Egyezmény a Fehér Könyv ajánlásaira támaszkodik, de kiemel 3 olyan területet, amely közvetlen hatással van a fiatalok élethelyzetének javítására:

  • a foglalkoztatás javítását (több és színvonalas munkalehetőség, a hátrányt szenvedők támogatása)
  • az oktatás, képzés és mobilitás erősítése
  • A munka és a magán-, valamint a családi élet összeegyeztetése

A Fehér Könyv-folyamatot és az Európai Ifjúsági Egyezmény teljesülését 2009-ben értékelte az EU. A tapasztalatok alapján 2010-ben lépett életbe az EU „Ifjúság – Befektetés és az érvényesülés elősegítése” című új stratégia. A stratégiában megjelenő egyik legfontosabb szemléletbeli változás, hogy elismeri a fiatalok kiszolgáltatottságát, illetve azt, hogy a fiatalok értékes, de apadó erőforrást jelentenek Európa fejlődése szempontjából. A stratégia 3 hosszú távú célt határoz meg:

  • Esélyteremtés az ifjúság számára az oktatás és a foglalkoztatás terén
  • A lehetőségekhez való hozzáférés javítása és az összes fiatal teljes társadalmi részvétele
  • A kölcsönös szolidaritás erősítése a társadalom és a fiatalok között

E hosszú távú célokhoz rövid távú prioritások, cselekvési területek kapcsolódnak. Az esélyteremtés cselekvési területei:

  • oktatás•
  • foglalkoztatás
  • kreativitás és vállalkozói szellem

A lehetőségekhez való hozzáférés javítása és az összes fiatal teljes társadalmi részvételének cselekvési területei:

  • egészség és sport
  • részvétel

A kölcsönös szolidaritás erősítésének cselekvési területei:

  • társadalmi integráció
  • önkéntesség
  • ifjúság és a világ

A stratégia valamennyi területen kiemeli az ifjúsági munka szerepét. Sőt definiálja is annak fogalmát: “Az ifjúsági munka: foglalkozásszerű vagy önkéntes “ifjúsági munkások” által irányított, ifjúsági szervezetek keretében, városházán, ifjúsági központokban, egyházi intézményekben

stb. működő olyan iskolán kívüli nevelés, amely hozzájárul a fiatalok fejlődéséhez. A családokkal és más szakemberekkel együtt az ifjúsági munka segíthet megküzdeni a munkanélküliséggel, az iskolai kudarcokkal és a társadalmi kirekesztődéssel, valamint szabadidős tevékenységet is jelent. Az ifjúsági munka keretében készségeket is el lehet sajátítani és támogatást jelenthet az ifjúságból a felnőttkorba való átmenetben. Ugyan “nem formális”, ám mégis szakmaiabbá kell tenni az ifjúsági munkát. Az ifjúsági munka valamennyi cselekvési területhez és célkitűzéshez hozzá tud járulni.”

Miért érdemes a helyi szereplőknek ismerni az európai törekvéseket?

Az európai ifjúságpolitikai törekvések összekapcsolódnak egy sor más ágazattal, politikai területtel. Amint a fentiekből kiderül alapvetően ugyanazokra a kihívásokra reagál, amelyekkel helyi szinten tevékenykedő intézmények szervezetek is találkoznak. A helyi és európai szintek között egészen közvetlen kapcsolat és átjárás mutatkozik. Így pl. a Fiatalok Lendületben Program egyszerre jelenti az európai ifjúságpolitika kiterjesztésének és a helyi szükségletek kielégítésének eszközét.

Az Európai Bizottság 2001-ben adta közre az Új Lendület Európa fiataljai számára című Fehér Könyvet. A Fehér Könyvben szereplő javaslatok megfogalmazása óta eltelt 10 évben az európai ifjúságpolitika határozottan érzékenyebbé vált a fiatalok helyzetének megismerésére, illetve a kihívások kezelésére. Nehéz lenne eldönteni, hogy az európai ifjúságpolitikai változások forgatókönyvét a Fehér Könyv ajánlásai vagy inkább az Európai Uniót érintő irányítási, gazdasági és társadalmi változások alakították-e inkább. Tény, hogy a Fehér Könyv tette hangsúlyossá a fiatalok helyzetének jobb megismerésének kérdését, az ifjúságpolitikához kapcsolódó párbeszédet és alaposabb tervezést. Ugyanakkor az európai versenyképességét növelni kívánó “lisszaboni stratégia” megvalósítása, a fiatalok részesedének javítása indokolta 2005-ben az Európai Ifjúsági Egyezmény elfogadását. S a gazdasági válság erősen közrejátszott abban, hogy a 2009-ben elfogadott európai ifjúsági stratégia egy reálisabb, a demográfiai, gazdasági, társadalmi veszélyeket mérlegelő képet ad.

Valószínűleg értelmetlen lenne rangsorolni azokat a külső és belső hatásokat, amelyek révén az európai ifjúságpolitika átalakult. A hozzánk hasonló kisebb ifjúsági szervezetek szempontjából fontosabb, hogy az európai ifjúságpolitika homlokterében szerepelő témakörök (problématerületek) nagyjából-egészéből megegyeznek azokkal, amelyekkel a fiatalok helyzete és az ifjúsági szervezetek szerepe kapcsán a gyakorlatban is foglalkoznunk kell. Tehát az európai ifjúságpolitikáról áttekintését azért tartjuk fontosnak, mert támpontot, hivatkozási alapot ad a helyi szervezetek, kezdeményezések megalapozottabbá tételéhez.