Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget ép ítünk Európai Unió

Európai Ifjúsági Stratégia

Fórum Információs Központ
Regionális Civil Központ Alapítvány

Európai Ifjúsági Stratégia

Milyen jövőképet fogalmaz meg az EU a fiatalokkal kapcsolatban?

Az Ifjúsági Stratégiában szereplő jövőkép szerint : “A fiataloknak a lehető legjobban ki kellene teljesíteniük a bennük rejlő lehetőségeket. Ez a jövőkép mindenkire vonatkozik, ám az intézkedéseknek a hátrányosabb helyzetűekre kellene összpontosulniuk. Ez egy kettős megközelítésen alapul:

  • Befektetési az ifjúságba: jelentősebb erőforrások mozgósítása azon politikaterületek fejlesztése érdekében, amelyek mindennapi életük során érintik a fiatalokat, és javítják jóllétüket.
  • Az ifjúság érvényesülésének elősegítése: a fiatalokban lévő potenciál kibontakoztatásának elősegítése a társadalom megújulása és az EU értékeihez és céljaihoz való hozzájárulás érdekében. “

Az európai jövőkép számunkra, azért különösen fontos, mert egy olyan településen és térségben élünk, ahol gyakorlatilag minden egyes fiatal hátrányos helyzetűnek számít. Tehát az Egyesületünk számára az európai ifjúságpolitikának az a vonása, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok különös figyelmet kapnak lehetőséget jelent. E lehetőség érinti a források elérését, a szakmai és szakmapolitikai kapcsolataink alakítását, de azt is, hogy milyen beállítódással és motivációval végezzük tevékenységeinket.

Fontosnak tartjuk annak megerősítését, hogy az EU a fiatalok mindennapi életének segítése és jólétük növelése érdekében kíván fellépni. Ehhez pedig jelentősebb erőforrásokat mozgósít. Talán nem is az komolyabb forráson van a hangsúly, hanem azon, hogy háttérbe szorul az ifjúságpolitikának az az iránya, amely a problémák, kihívások iránt vakon, ködös jövőképek mentén haladt. Az európai ifjúságpolitika jövőképének kedvező vonása továbbá, hogy aktív szereplőként tekint a fiatalokra. A fiatalokban rejlő potenciál kibontakoztatásának segítését, illetve ez által a fiatalok társadalmi, gazdasági hozzájárulásának növelését emeli ki.

Melyek az EU ifjúsággal kapcsolatos céljai?

A stratégia három fő célt jelöl meg:

  • az esélyteremtés az ifjúság számára az oktatás és a foglalkoztatás terén
  • a lehetőségekhez való hozzáférés javítását és az összes fiatal teljes társadalmi részvétele
  • a kölcsönös szolidaritás erősítését a társadalom és a fiatalok között

E célokhoz 2012-ig érvényes cselekvési területeket rendel.

Mit ösztönöz az ifjúságpolitika az oktatás terén?

Az EU 2000-ben a lisszaboni folyamattal elindult oktatáspolitikája az egész életen át tartó tanulást és a munkavállaláshoz, valamint a magán- és a közösségi élet kiteljesítéséhez szükséges készségek (kompetenciák) elsajátítását, gyakorlását állítja előtérbe. Ha belegondolunk könnyű megérteni, hogy miért nem tartja elégségesnek az EU a formális oktatási rendszer átalakítását. Nyilván az életünk nem csak az iskolában zajlik, tanulni sem csak iskolapadban lehet. Ezért szorgalmazza az EU a formális oktatás kiegészítéseként a fiataloknak szóló nem formális oktatás támogatását, minőségi fejlesztését, az eredmények elismerését.

Az oktatással kapcsolatos célok teljesítése a konkrét intézkedések szintjén:

  • A korai iskolaelhagyás elleni intézkedések egyikeként nem formális tanulási lehetőségek kifejlesztése
  • A készségek érvényesítésére és a képesítések elismerésére az EU szintjén létrehozott eszközök skálájának teljes kihasználása
  • A tanulási mobilitás előmozdítása valamennyi fiatal esetében
  • Az oktatás- és az ifjúságpolitika alakítói közötti együttműködés ösztönzése
  • A nemi sztereotípiákkal való foglalkozás a formális és nem formális oktatási rendszerek révén
  • Jó minőségű orientációs és tanácsadó szolgáltatások biztosítása a fiatalok számára
  • Részvételen alapuló (participatív) struktúrák kialakítása az oktatási rendszereken belül, valamint az iskolák, családok és helyi közösségek közötti együttműködés fejlesztése.
  • A Bizottság továbbfejlesztette a Europass önértékelő funkcióját, elsősorban a nem formális keretek között megszerzett készségek terén, illetve bizonyítványokat hozott létre, így a fiatalok előmenetelét tanúsító Youthpass-t.

Mit ösztönöz az ifjúságpolitika a fiatalok foglakoztatása terén?

Szerintünk ezen a téren történt a legnagyobb előre lépés az EU ifjúságpolitikájában. Az elmúlt évtizedben egyre nagyobb figyelmet kapott a fiatalok foglalkoztatási helyzete. Ez érthető, hiszen a munkanélküliségi mutatók épp a 15-29 év közötti és a 45 év feletti korosztályok esetében a legrosszabbak. Miközben az is világos, hogy a fiatalok társadalmi integrációja és részvétele elképzelhetetlen a munkaerőpiaci részvétel megalapozása és biztosítása nélkül.

Az ifjúsági stratégia tagállamok és az EU foglalkoztatáspolitikai intézkedéseit annak érdekében, hogy:

  • könnyebbé váljon az iskolából, illetve az inaktív állapotból vagy a munkanélküliségből a munka világába való átmenet. Illetve a fiatalok előre tudjanak lépni a munkavégzés során.
  • növelje és javítsa a befektetéseket (anyagi, szakmai és szakpolitikai erőfeszítéseket) annak érdekében, hogy a fiatalok a munkaerőpiacon a keresett munkáknak megfelelő készségekre tegyenek szert, és így rövid távon a szükséges készségek jobban illeszkedjenek a munkaerő-piaci kereslethez, hosszabb távon pedig elébe lehessen menni az ilyen igényeknek

Az foglalkoztatással kapcsolatos célok teljesítése a konkrét intézkedések szintjén:

  • Annak biztosítása, hogy a fiatalok foglalkoztatása prioritás maradjon
  • A fiataloknak szóló, határokon átívelő szakmai lehetőségek előmozdítása, ideértve azt is, hogy a fiatalok korán megbarátkozzanak a munka világával
  • Az ifjúsági munka fejlesztése a fiatalok foglalkoztathatóságát javító eszközként
  • A foglalkoztatás- és ifjúságpolitika alakítói közötti együttműködés, valamint a foglalkoztatáspolitikában való ifjúsági részvétel ösztönzése
  • Annak biztosítása, hogy a fiatalok foglalkoztatását támogató közösségi finanszírozás – elsősorban az Európai Szociális Alap – megfelelően legyen felhasználva
  • A gazdaságélénkítési tervekben rövid távú intézkedések elfogadása az ifjúsági foglalkoztatás serkentésére, valamint az ifjúság számára kedvező strukturális intézkedések kialakítása
  • Pályaorientációs és tanácsadó szolgálatok kialakítása
  • A munkaerő szabad mozgása előtti akadályok csökkentése Európa szerte
  • Az oktatási és szakképzési és/vagy foglalkoztatási programokon belül a minőségi gyakornoki lehetőségek előmozdítása
  • A gyermekellátás javítása, hogy a fiatal felnőtteknek könnyebb legyen szakmai és magánéletük összeegyeztetése

Mit ösztönöz az ifjúságpolitika a fiatalok kreativitásának és vállalkozói szellemének kibontakoztatása terén?

Az EU szerint az egész ifjúság körében bátorítani kell a tehetségfejlesztést, a kreatív készségeket, a vállalkozói mentalitást és a kulturális kifejezésmódokat. A hozzánk hasonlóan hátrányt szenvedő térségekben dolgozó szervezetek e kérdéskör fontosságával akarva, akaratlan szembesülnek. A hátránynak ugyanis egyszerre oka és következménye a helyi társadalom kreativitásának és innovatív készségének lecsökkenése. A fiatalok generációs előnyeinek (pl. innovációs hajlandóság, informatikai jártasságok ,stb.) hasznosítása épp ezért lenne létkérdés e térségekben. Ha egyszerűen fogalmazunk a fiatalok esélyeinek megteremtése, részvételük biztosítása saját aktivitásuktól függ leginkább.

A kreativitás és vállalkozói szellem kibontakoztatásával kapcsolatos célok teljesítése a konkrét intézkedések szintjén

  • A start-up vállalkozások finanszírozásának továbbfejlesztése, és a fiatal vállalkozás elismerésének ösztönzése
  • Az új technológiák alkalmassá tétele arra, hogy segítségükkel érvényesülhessenek a fiatal tehetségek, és érdeklődést keltsenek a művészet és a tudomány iránt
  • Az ifjúsági munka által a fiatalok kreativitásához és vállalkozói szelleméhez való hozzájárulás előmozdítása
  • A kreatív eszközökhöz, elsősorban az új technológiákat alkalmazókhoz való hozzáférés szélesítése
  • A lehetőségekhez való hozzáférés javítása és az összes fiatal teljes társadalmi részvétele

A lehetőségekhez való hozzáférés javítása és az összes fiatal teljes társadalmi részvétele

Mit ösztönöz az ifjúságpolitika a fiatalok sportja terén?

Az ifjúsági stratégia még az EU 2008-2013-as egészségügyi stratégiája prioritást élvező intézkedésként határozza meg a gyermekek és fiatalok egészségét. Közben azonban életbe lépett az EU alaptörvényeként is emlegetett Lisszaboni Szerződés. A Szerződés egyik új eleme a korábbi Közösségi Egyezményhez képest a sport szerepének kiemelése. Tehát a sport a startégia lefogadását követően még hangsúlyosabb terület lett.

A stratégiában megjelenő cél a sport vonatkozásában a fiatalok egészséges életmódjának, a testnevelésnek, a sporttevékenységeknek, valamint az ifjúsági munkások, egészségügyi szakemberek és sportszervezetek közötti együttműködésnek az ösztönzése. Ennek középpontjában a túlsúlyosság, a sérülések, a függőségek és a kábítószer-használat megelőzése és kezelése, valamint a mentális és szexuális egészség megőrzése áll.

A fiatalok sportja a konkrét intézkedések szintjén

  • A fiatalok egészségéről és jólétéről szóló tanácsi állásfoglalás végrehajtása, és a fiatalok körében a fitnesz és a sport ösztönzése az EU fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásának17 alkalmazásával
  • Az egészségről szóló képzési lehetőségek előmozdítása ifjúsági munkások és ifjúsági vezetők számára
  • A egészség- és ifjúságpolitika alakítói közötti együttműködés, valamint a egészségpolitikában való ifjúsági részvétel ösztönzése
  • Az összes helyi szintű érdekelt fél mozgósítása a veszélyeztetett fiatalok megtalálása és segítése érdekében
  • Személyre szabott egészségi tájékoztatás kialakítása a fiatalok – különösen a társadalmi kirekesztődés veszélyével szembenézők – számára, valamint az ifjúsági információs hálózatok mozgósítása
  • A kortárs egészségnevelés ösztönzése az iskolában és az ifjúsági szervezetekben

Mit ösztönöz az ifjúságpolitika a fiatalok részvétele terén?

Az EU az ifjúság teljes társadalmi részvételének biztosítása a következők révén:

  • a fiatalokrészvételének erősítése a helyi közösségek civil életében és a képviseleti demokráciában,
  • az ifjúsági szervezetek és “részvételtanulás” különféle formáinak támogatása,
  • a nem szervezett ifjúság részvételének támogatása és minőségi információs szolgáltatások nyújtása

A fiatalok részvétele a konkrét intézkedések szintjén

  • Minőségi normák kifejlesztése az ifjúsági részvételre, információra és konzultációra
  • Az ifjúsági szervezetek, valamint a nemzeti és helyi ifjúsági tanácsok további politikai és pénzügyi támogatása
  • Az e-demokrácia fejlesztése további nem szervezett fiatalok elérése érdekében
  • További vitalehetőségek kialakítása az európai / nemzeti intézmények és a fiatalok között
  • A Bizottság modernizálni fogja az Európai Ifjúsági Portált, és igyekszik még több fiatalt elérni.

Mit ösztönöz az ifjúságpolitika a társadalmi integráció terén

A társadalomnak szolidaritást kell mutatnia a fiatalok – különösen a hátrányos helyzetűek – iránt. 2006-ban a 16–24 évesek ötödét veszélyeztette a szegénység. Kirekesztődést számos tényező okozhat: munkanélküliség, fogyatékosság, bevándorlók iránti társadalmi és egyéni attitűdök, diszkrimináció, fizikai és/vagy mentális egészség, függőség, kábítószerhasználat, családon belüli erőszak vagy a büntetett előélet. A kirekesztődés radikalizálódáshoz és erőszakhoz is vezethet.

 

Az EU ifjúságpolitikájának célja az intrgráció területén hátrányos helyzetű ifjúsági csoportok körében a szegénység és a társadalmi kirekesztődés megelőzése, illetve nemzedékről nemzedékre való öröklődésének megtörése a fiatalok életében részt vevő összes szereplő (szülők, tanárok, szociális munkások, egészségügyi szakemberek, ifjúsági munkások, maguk a fiatalok, rendőrség és igazságszolgáltatás, munkaadók stb.) mozgósításával.

 

A hátrányos helyzetű fiatalok integrációja a konkrét intézkedések szintjén

  • Válaszadás a tizenévesekre és fiatal felnőttekre – különösen a hátrányosabb helyzetűekre vonatkozó szociális védelmi és integrációs politikai kérdésekre
  • A fiatalok társadalmi integrációjának támogatása érdekében a közösségi finanszírozás és a kísérleti programok optimalizálása
  • Az integráció eszközeként az ifjúsági munkában és az ifjúsági közösségi központokban rejlő teljes potenciál megvalósítása
  • Interkulturális tudatosság és kompetenciák fejlesztése minden fiatal esetében
  • Az ifjúsági részvétel ösztönzése az integrációs politikában és a politikaalkotók közötti együttműködésben
  • A hátrányos helyzetű fiatalok által sikeresen legyőzött kihívások elismerése, többek között speciális díjakkal
  • A hajléktalanság, a lakhatás és a pénzügyi kirekesztődés kezelése
  • A minőségi szolgáltatásokhoz (például közlekedés, e-integráció, egészségügy, szociális szolgáltatások) való hozzáférés javítása
  • A kifejezetten a fiatal családoknak nyújtott támogatás előmozdítása

Miért támogatja az EU az önkéntességet?

A fiatalok számára fontos, hogy a társadalom iránt önkéntességgel mutassanak szolidaritást, ami egyben eszköze a személyes fejlődésnek, a tanulási mobilitásnak, a versenyképességnek, a társadalmi kohéziónak és a polgárságnak is. Az EU célja az ifjúsági önkéntesség kapcsán:

  • több önkéntes lehetőség kialakítása,
  • az akadályok eltávolítása, az önkéntesség megkönnyítése,
  • az önkéntesség értékeinek fokozott tudatosítása,
  • az önkéntesség elismerése (a nem formális oktatás egyik fontos formája),
  • valamint a fiatalok határokon átívelő mobilitásának erősítése.

Ezzel összhangban saját szervezetünk szempontjából azért fontos, mert az önkéntesség a munkavégzéshez hasonló tapasztalatokat ad a fiataloknak. Másrészt pedig egyéni, de szervezeti szinten is kapcsolatépítési irányt jelent.

Az önkéntesség támogatása a konkrét intézkedések szintjén

  • A készségek elismerésének fokozása az Europass és a Youthpass segítségével
  • Az ifjúsági szervezetek hozzájárulásának és az önkéntesség nem strukturált formáinak elismerése
  • Annak megfontolása, hogyan lehetne hatásosabban védeni az önkéntesek jogait és biztosítani az önkéntesség minőségét, valamint a fiatalok és szervezeteik összefogása az önkéntesség európai évének (2011) alkalmából
  • A fiatal önkéntesek határokon átívelő mobilitására vonatkozó nemzeti megközelítések kidolgozása
  • Az önkéntesség révén megvalósuló nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítására vonatkozó nemzeti megközelítések kidolgozása

Mit ösztönöz az ifjúságpolitika a globális kihívások kezelése terén

Az EU más földrészek, különösen a világ elmaradottabb részei felé igyekszik közvetíti azokat politikai, szociális, jóléti, környezeti stb. értékeket, amelyeket saját polgárainak tekintetében fontosnak tart. Így nem meglepő, hogy ez a törekvés az ifjúságpolitikában is megjelenik. A fő fellépési irányok a környezettudatosság, az emberi és szabadságjogok biztosítása, a szegénység felszámolása (és egyéb ún. ENSZ Millenniumi fejlesztési céljai körébe tartozó törekvések), az ifjúsági munka fejlesztése.

Az globális kihívások kezelése a konkrét ifjúságpolitikai intézkedések szintjén

    “Zöld” fogyasztási szokások és gyártási módok ösztönzése a fiatalok körében (pl. újrahasznosítása, energiatakarékosság, hibrid járművek stb.) Az Európán kívüli térségekkel folytatott vállalkozói tevékenység és önkéntesség előmozdítása A más kontinenseken zajló ifjúsági munka támogatása Az alapvető jogok és fejlesztési kérdések tudatosítása a fiatalok körében világszerte

Az ifjúsági munka új szerepe

Az ifjúsági stratégia az ifjúsági munka támogatását, a gazdasági és társadalmi téren játszott szerepének elismerését, és az ifjúsági munka szakmaibbá tételét tűzte ki célként. Ennek érdekében:

  • Az ifjúsági munkások professzionális készségekkel történő felvértezését, és ezek érvényesítésének előmozdítása a megfelelő európai eszközök révén (Europass, EKKR, ECVET)
  • Az ifjúsági munka előmozdítása többek között a strukturális alapok révén
  • Az EK-Szerződésben említetteknek megfelelően az ifjúsági munkások mobilitásának fejlesztése
  • Az ifjúsági munka innovatív szolgáltatásainak, pedagógiájának és gyakorlatának fejlesztése
  • A Bizottság kidolgozza az ifjúsági munka gazdasági és társadalmi hatásáról szóló elemzését