Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget ép ítünk Európai Unió

Európa2020 Startégia – Inkluzív növekedés – magas foglalkoztatás, valamint gazdasági, szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság

Fórum Információs Központ
Regionális Civil Központ Alapítvány

Európa2020 Startégia – Inkluzív növekedés – magas foglalkoztatás, valamint gazdasági, szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság

Az inkluzív növekedés azt jelenti, hogy magas foglalkoztatottság, a készségek fejlesztésébe való beruházás, a szegénység leküzdése és a munkaerőpiac modernizálása, valamint képzési és szociális védelmi rendszerek révén az emberek képessé válnak az előttük álló változások felmérésére, a változások kezelésére és összetartóbb társadalom kialakítására. Rendkívül fontos szempont az is, hogy a gazdasági növekedés előnyei az Unió teljes területére eljussanak – beleértve a legkülsőbb régiókat is –, tehát erősítsék a területi kohéziót. Ez a növekedés arról is szól, hogy valamennyi polgár egész élete során hozzáférési lehetőségekhez és esélyekhez jusson. Európának teljes mértékben ki kell használnia munkaerő-potenciálját ahhoz, hogy szembenézhessen az idősödő népesség és a növekvő globális verseny támasztotta kihívással. Szükség lesz a nemek közötti egyenlőséget fokozó politikák kidolgozására annak érdekében, hogy növeljük a munkaerő-piaci részvételt, azaz fokozzuk a növekedést és a társadalmi kohéziót.

Európának az alábbi területeken kell cselekednie:

Foglalkoztatás: A demográfiai változások miatt a munkaképes korúak száma csökkenni fog. Jelenleg a munkaképes korú népességnek csak kétharmada áll alkalmazásban: ez az arány az Egyesült Államokban és Japánban 70 % felett van. Különösen a nők és az idősek foglalkoztatási aránya alacsony. A fiatalokat keményen sújtotta a válság, körükben 21 % a munkanélküliek aránya. Nagy a kockázata annak, hogy a munka világából kimaradók, illetve ahhoz csak lazán kapcsolódók teljesen elveszítik a munkaerőpiaccal fenntartott kapcsolatot.

Szakképzettség: Megközelítőleg 80 millióan csak gyenge vagy alapkészségekkel rendelkeznek, az élethosszig tartó tanulás pedig elsősorban a legképzettebbeket segíti. 2020-ig 16 millióval nő majd a felsőfokú képzettséget igénylő állások száma, az alacsony képesítéssel rendelkezőknek fenntartott állások száma pedig 12 millióval csökkenni fog. A hosszabb karrier érdekében életünk során előfordulhat, hogy új készségeket kell elsajátítanunk vagy kifejlesztenünk.

A szegénység elleni küzdelem: A válság előtt 80 millió embert veszélyeztetett a szegénység, köztük 19 millió gyermeket. A foglalkoztatottak 8 %-a nem keres eleget ahhoz, hogy a szegénységi küszöb felett éljen. Különösen a munkanélküliek vannak veszélyben.

Az e prioritás keretében való fellépés megkívánja a foglalkoztatási, az oktatási és a képzési politika, valamint a szociális védelmi rendszerek korszerűsítését és megerősítését egyrészt a munkaerő-piaci részvétel növelése, másrészt a strukturális munkanélküliség csökkentése és az üzleti élet szereplői körében a vállalati szociális felelősség erősítése révén. Ebben a tekintetben fontos szerephez jut a gyermekgondozási létesítményekhez és más eltartottak gondozásához való hozzáférés. Az emberek új feltételekhez való alkalmazkodásában és az esetleges karrierváltásban kulcsfontosságú lesz a rugalmas biztonság elveinek végrehajtása és az új készségek elsajátításának lehetővé tétele. Nagy erőfeszítést kell tennünk annak érdekében, hogy legyőzzük a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget, és csökkentsük az egészségügyben fennálló egyenlőtlenségeket, ezáltal biztosítva, hogy mindenki egyformán részesül a növekedés előnyeiből. Hasonlóan fontos az a képesség, hogy biztosítsuk az egészséges és aktív időskor lehetőségét, ezen keresztül pedig a társadalmi kohéziót és a nagyobb termelékenységet.

 „Új készségek és munkahelyek menetrendje” kiemelt kezdeményezés:

 

E kezdeményezés célja a munkaerőpiac korszerűsítése annak érdekében, hogy növelje a foglalkoztatottság

szintjét, és biztosítsa szociális modelljeink fenntarthatóságát. Ez azt jelenti, hogy új készségek elsajátításán keresztül az EU lehetővé teszi a jelen és a jövő dolgozóinak, hogy könnyebben alkalmazkodjanak az új feltételekhez, illetve szükség esetén pályát váltsanak, hozzájárulva ezzel a munkanélküliség csökkenéséhez és a termelékenység növekedéséhez.

Uniós szinten a Bizottság a következő célokon fog munkálkodni:

  • A „rugalmas biztonság” programja második szakaszának az európai szociális partnerekkel együtt történő megalkotása és végrehajtása, a gazdasági átmenetek jobb kezelését lehetővé tévő módszerek azonosítása, a munkanélküliség elleni küzdelem és az aktivitási ráta növelése;
  • A jogszabályi keretnek az intelligens szabályozás elveivel összhangban történő, a változó foglalkoztatási mintáknak (pl. munkaidő, kiküldött munkavállalók) és a munkahelyen tapasztalható új egészségügyi és biztonsági kockázatoknak megfelelő módosítása;
  • A strukturális alapokból – elsősorban az Európai Szociális Alapból (ESZA) – biztosított pénzügyi támogatás segítségével a munkaerő Unión belüli mobilitásának megkönnyítése és ösztönzése, valamint a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolása; előretekintő és átfogó munkaerő-piaci migrációs politika ösztönzése, amely rugalmasan reagál a munkaerőpiac prioritásaira és szükségleteire;
  • A szociális partnerek kapacitásának megerősítése, a szociális párbeszéd problémamegoldó képességének teljes alkalmazása valamennyi szinten (EU, nemzeti/regionális, ágazati, vállalkozások), valamint a munkaerő-piaci intézmények – ideértve a tagállamok állami foglalkoztatásügyi szolgálatait – közötti együttműködés erősítése;
  • A valamennyi érdekelt félre kiterjedő oktatási és képzési együttműködést szolgáló stratégiai keret kialakításának jelentős ösztönzése. Ennek – a tagállamokkal, a szociális partnerekkel és szakértőkkel együttműködve – el kell vezetnie az élethosszig tartó tanulás elveinek alkalmazásához, többek között a különböző oktatási és képzési rendszerek és szintek közötti rugalmas tanulási lehetőségek biztosítása, illetve a szakképzés vonzerejének növelése révén. Ki kell kérni az európai szociális partnerek véleményét annak érdekében, hogy e területen saját kezdeményezést indítsanak;
  • Annak biztosítása, hogy a szakképzés, az általános, a felső- és a felnőttoktatás lehetővé tegye a továbbtanuláshoz és a munkaerő-piaci részvételhez szükséges készségek elsajátítását, valamint az oktatás/képzés és a munka közös nyelvének és eszközének, a készségek, kompetenciák és foglalkozások európai keretének (ESCO) kidolgozása.

 

Nemzeti szinten a tagállamoknak a következőkről kell gondoskodniuk:

  • A munkaerő-piaci szegmentáció csökkentését, az átmenetek megkönnyítését, a munka és a magánélet összeegyeztetését lehetővé tévő, az Európai Tanács által elfogadott „rugalmas biztonsági elvek” nemzeti módozatainak végrehajtása;
  • Az adó- és szociális juttatási rendszerek hatékonyságának felülvizsgálata és rendszeres ellenőrzése abból a szempontból, hogy megéri-e munkába állni. Ennek során különös figyelmet kell fordítani az alacsony képzettségűekre, és meg kell szüntetni az önfoglalkoztatás útjában álló akadályokat;

 

A Európai Bizottság 2010 novemberében tette közzé az „Új készségek és munkahelyek menetrendje”című közleményét. Ebben a Bizottság konkrét intézkedést javasol:

  • A munkaerő-piaci reformok felgyorsítása a munkaerőpiac rugalmasságának és biztonságának növelése céljából („flexicurity” – rugalmas biztonság). Az egyik konkrét javaslat a határozatlan idejű szerződésen alapuló megoldások gyakoribb alkalmazása, mégpedig megfelelően hosszú próbaidővel, valamint a munkavállaló védelmét szolgáló jogok, a továbbképzési lehetőségek, az egész életen át tartó tanulás és a pályaorientáció fokozatos bővülésével. A megoldás célja az lenne, hogy csökkentse a jelenlegi megosztottságot a határozott és a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók között.
  • Megfelelő ösztönzők emberek és vállalkozások számára a tanulásba való befektetéshez annak érdekében, hogy a munkaerő-piaci kereslettel összhangban folyamatosan fejlesszék az emberek készségeit. A Bizottság hamarosan „uniós készségkörképet” készít, amely előrejelzi majd, hogy a jövőben milyen készségekre lesz szükség, és elősegíti, hogy az emberek a készségek megfelelő kombinációjával rendelkezzenek (például IKT és nyelvek) ahhoz, hogy álláskilátásaikat és alkalmazkodó készségüket javíthassák. A menetrend egy közös interfész kidolgozására tesz javaslatot. A készségek, kompetenciák és foglalkozások európai osztályozási rendszere (ESCO) segíti majd elő a foglalkoztatás, az oktatás és a képzés világának szorosabb együttműködését. A Bizottság más területeken is sürgeti a reformokat, például a szakmai képesítések elismerésének biztosítása érdekében, és javaslatot tesz az európai készségútlevél kidolgozására, amely segítené a polgárokat abban, hogy készségeiket egyértelmű és összehasonlítható módon rögzítsék.
  • A foglalkoztatásra vonatkozó jogi szabályozás minőségének javításával egyidejűleg a megfelelő munkakörülmények garantálása. A Bizottság ehhez javaslatokat terjeszt elő a munkaidőről szóló irányelv felülvizsgálatára, és jogalkotási kezdeményezést tesz a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv eredményesebb végrehajtására. Szintén megvizsgálja a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó szabályozást, és a jövőre vonatkozóan új stratégiát készít elő.
  • Gondoskodás arról, hogy a munkahelyteremtéshez meglegyenek a megfelelő munkaerő-piaci feltételek, mint például a kevesebb adminisztratív teher, vagy a munkára és a mobilitásra kivetett adók csökkenése. Ez különösen a gyorsan változó, például K+F‑igényes ágazatokban fontos. A menetrend ösztönözni fogja a vállalkozói tevékenységet is, például a vállalkozói ismeretek oktatásában alkalmazott bevált módszerek cseréjével, valamint az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program segítségével.

 

Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” kiegészíti a Bizottság fent ismertetett „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kezdeményezését,