Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget ép ítünk Európai Unió

EMBERJOGI ÉRDEKKÉPVISELET

Fórum Információs Központ
Regionális Civil Központ Alapítvány

EMBERJOGI ÉRDEKKÉPVISELET

 Az állampolgári jogok biztosának hatásköre

Szlovák Köztársaság Alkotmánya 151.a. cikkének 1. bekezd. szerint „az állampolgári jogok biztosa Szlovák Köztársaság független szerve, amely törvényben meghatározott terjedelemben és módon védi a természetes személyek és a jogi személyek alapvető jogait és szabadságait a közigazgatási szervek és egyéb közhatalom szervei előtti eljárásokban, ha azok eljárása, döntése vagy tétlensége ellentétben áll a jogrenddel. Törvény által meghatározott esetekben az állampolgári jogok biztosa részt vehet a közhatalom szerveiben működő személyek felelőségének érvényre juttatásában, ha ezek a személyek a természetes személyek és a jogi személyek alapvető jogait vagy szabadságait megsértették. A közhatalom minden szerve az állampolgári jogok biztosának megadja a szükséges együttműködést.”

A természetes személyek és a jogi személyek alapvető jogai és szabadságai védelmének terjedelmét és módját, amellyel az állampolgári jogok biztosa mint független szerv segítséget nyújt, valamint a részleteket az állampolgári jogok biztosának választásáról és visszahívásáról, hatásköréről, tevékenységének feltételeiről, a jogi védelem módjáról, a természetes személyek és a jogi személyek jogainak érvényre juttatásáról az állampolgári jogok biztosáról szóló törvény határozza meg.

Az állampolgári jogok biztosához fordulhat mindenki, aki úgy véli, hogy a közigazgatási szerv eljárása, döntése vagy tétlensége során – ellentétben a jogrenddel vagy a demokratikus alapelvekkel és a jogállam alapelveivel – alapvető jogai és szabadságai meg voltak sértve.

Azon alapvető jogok és szabadságok, melyeknek védelmében az állampolgári jogok biztosa közreműködik, a Szlovák Köztársaság Alkotmányának második fejezetében, valamint nemzetközi dokumentumokban találhatók.

Az állampolgári jogok biztosának hatásköre kiterjed a közigazgatási szervekre, amelyek közé tartoznak mindenekelőtt:

  • az államigazgatási szervek, pl.:

  • minisztériumok és az államigazgatás egyéb központi szervei,

  • a helyi államigazgatási szervek – területi és kerületi hivatalok, földhivatal, (kataszteri hivatal ),

  • a bíróságok csak a bíróságokat irányító és vezető szervek esetében és a bíró fegyelmi vétkességét feltételező okokból.

  • területi önkormányzati szervek, pl.:

– községi/városi képviselőtestület, polgármester,

– magasabb területi egység képviselőtestülete, annak elnöke,

  • természetes, valamint jogi személyek, amelyek külön törvény értelmében dönthetnek természetes és jogi személyek jogairól és kötelezettségeiről a közigazgatás területén, vagy a természetes személyek és a jogi személyek jogaiba és kötelességeibe a közigazgatás területén másként beavatkoznak, pld.:

– Szociális Biztosító, Egészségügyi Biztosító, (Sociálna poisťovňa, Všeobecná zdravotná poisťovňa )

Az állampolgári jogok biztosának hatásköre nem terjed ki a Szlovák Köztársaság Nemzetgyűlésére, a Szlovák Köztársaság elnökének, a Szlovák Köztársaság kormányának, a Szlovák Köztársaság Számvevőszékének, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának, a hírszerző-szolgálatok tevékenységére, a rendőri szervek, az ügyészség, bíróságokat irányító és vezető szervek kivételével és a bíró fegyelmi vétkességét feltételező okokból.

Az állampolgári jogok biztosának jogköre

Az állampolgári jogok biztosának jogában áll:

  • belépni a közigazgatási szervek épületeibe (a közigazgatási szerveknek nem áll jogában megtagadni az állampolgári jogok biztosától a belépés jogát)

  • kikérni a közigazgatási szervtől a beadvánnyal kapcsolatos iratokat, igazolásokat, valamint magyarázatot (az állampolgári jogok biztosának igényére a közigazgatási szervek kötelesek tájékoztatni, magyarázattal szolgálni a ténybeli, valamint a jogi problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor kötelesek betekintést nyújtani az iratokba, illetve azokat kölcsönadni, kivételt a titoktartásra vonatkozó előírások hatáskörébe tartozó információk képeznek, az ilyen esetben a közigazgatási szerv alkalmazottjának jogában áll az információt megtagadni.

  • kérdéseket tehet fel a közigazgatási szerv alkalmazottjának (az állampolgári jogok biztosának jogában áll kérdéseket feltenni személyesen, telefonon, vagy elektronikai úton),

  • személyesen beszélni a letartóztatott személyekkel azon a helyen, ahol a fogvatartás vagy a börtönbüntetés, a katonák büntetése, gyógykezelés, intézeti kezelés, vagy nevelés történik, vagy a rendőrségi fogdában (a személyi szabadságától megfosztott, vagy annak gyakorlásában korlátozott személy által az állampolgári jogok biztosának címzett írásbeli beadványra nem vonatkozik a hivatalos ellenőrzés lehetősége),

  • személyesen jelen lenni a szóbeli kihallgatáson és a résztvevők számára kérdéseket tehet fel (az állampolgári jogok biztosa élhet ezen jogával, maga azonban nem részese az eljárásnak, ebből adódóan bizonyos jogokkal nem rendelkezik, pl. a fellebbezés joga, stb.).

A közigazgatási szervek az állampolgári jogok biztosának kérésére haladéktalanul kötelesek tájékoztatást és magyarázatot adni, valamint lehetővé tenni az iratokba való haladéktalan betekintést vagy azokat haladéktalanul kölcsönözni. Egyéb kötelességeik teljesítése során a törvény húsz napos határidőt ír elő.

Ha a közigazgatási szerv az állampolgári jogok biztosa kérelmének nem tesz eleget, az állampolgári jogok biztosa ezt a tényt a felettes szerv tudomására adja, ha olyan nincs, úgy Szlovák Köztársaság kormányát értesíti. A közigazgatási szerv felettes szerve, annak hiányában Szlovák Köztársaság kormánya az értesítés kézbesítésétől

számított húsz napon belül köteles az állampolgári jogok biztosának tudomására hozni az ügyben elfogadott intézkedéseket.

Ha az állampolgári jogok biztosa a megtett intézkedéseket elégtelennek tartja, ezt a tényt a Nemzeti Tanács vagy az általa megbízott szerv tudomására adja. Az állampolgári jogok biztosa Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságán eljárási indítványt kezdeményezhet jogszabályozás összhangjának ügyében Szlovák Köztársaság Alkotmánya 125. cikkének 1. bekezdése szerint, ha azok érvényre juttatása veszélyeztetheti a nemzetközi szerződésből eredő alapvető jogokat vagy szabadságokat vagy emberi jogokat és alapvető szabadságokat, amelyet Szlovák Köztársaság megerősített és amely törvény által meghatározott módon került kihirdetésre

Az állampolgári jogok biztosa nem avatkozhat be bírósági eljárásokba, nem résztvevője az eljárásnak, nem indítványozhatja bírósági eljárás megkezdését, nem kézbesítenek számára határozatokat, nem áll jogában fellebbezést benyújtani.

Az állampolgári jogok biztosának nem áll jogában természetes személyek közötti vitákban dönteni.

Az állampolgári jogok biztosának nem áll jogában beavatkozni a bíróságok döntéshozatali tevékenységébe.

Beadvány benyújtásának folyamata

Mindenkinek megvan a lehetősége az állampolgári jogok biztosához fordulni:

Írásban (postai úton, faxon, e-mailon, elektronikus formanyomtatványon) az alábbi címre: Kancelária verejného ochrancu práv

(Állampolgári Jogok Biztosa Irodája)

Nevädzová 5

P.O.BOX 1

820 04 Bratislava 24

Fax: +421/2/48 28 72 03

e-mail: sekretariat@vop.gov.sk

Személyesen jegyzőkönyv formájában

    1. az Állampolgári Jogok Biztosa Irodája székhelyén a Bratislaava-i Nevädzová utca 5. sz. alatt – Ružinov városrészben minden munkanapon 8,00 órától 16,00 óráig előzetes bejelentkezés nélkül,

    2. hivatalos napokon Szlovákia régióiban. A régiói fogadásra szükségszerű az előzetes bejelentkezés a kapcsolattartó számokon.

A beadvány tartalmi kellékei

A beadványból legyen érthető: – milyen ügyet érint,

– melyik közigazgatási szerv ellen irányul,

– mit követel a bejelentő.

A beadvány átvizsgálásának meggyorsítása érdekében egyidejűleg javasoljuk az összes dokumentum másolatát, amely a bejelentő birtokában van és amely a bejelentő állítását igazolja. Ha a beadvány nem azt a személyt érinti, aki azt bejelentette, szükségszerű a beadványhoz az érintett személy írásos beleegyezése vagy írásos meghatalmazás az ügyben.

Ha a beadvány bejelentője az állampolgári jogok biztosának tett beadványában nem tünteti fel nevét, családi nevét és címét (jogi személy esetében a megnevezését és a székhelyét), anonim (névtelen) beadványról van szó, amelyekben az állampolgári jogok biztosa nem köteles intézkedni. A benyújtó kérheti az állampolgári jogok biztosát személyazonosságának titkosítására. Ilyen esetben a beadvány intézése során annak másolata alapján kell eljárni, ahol a személyes adatok nem kerültek feltüntetésre. Ha a benyújtó kérte személyazonosságának titkosítását, a beadvány jellege azonban nem teszi lehetővé annak intézését némely személyes adat hiányában, a benyújtót erről haladéktalanul tájékoztatni kell. Egyaránt figyelmeztetni kell arra, hogy beadványának intézése csak akkor kerül folytatásra, ha a meghatározott határidőben írásos beleegyezését adja saját személye bizonyos szükséges adatainak feltüntetésére.

Részletesebb leírás és minták az anyag végén találhatók.

A Szlovák Köztársaság Alkotmányának második fejezetében foglalt alapvető jogok és szabadságok

Az alapvető jogok és szabadságok biztosítottak a Szlovák Köztársaság területén mindenki számára, tekintet nélkül nemre, fajra, bőrszínre, nyelvre, hitre és vallási felekezetre, politikai, vagy egyéb nézetre, nemzeti, vagy szociális származásra, nemzetiségi, vagy etnikai csoporthoz való tartozásra, vagyonra vagy származásra.

Senkit sem szabad ezen okból megkárosítani, előnyben, vagy hátrányban részesíteni. A külföldiek a Szlovák Köztársaságban az Alkotmány által szavatolt jogokat és szabadságokat élvezik, amennyiben azok nem csupán a saját állampolgárokat illetik meg.

A Szlovák Köztársaság Alkotmánya által szavatolt alapvető jogok és kötelességek közé tartoznak :

1. Alapvető emberi jogok és szabadságok ( 14 – 25 Cikk.)

Mindenkinek joga van az élethez, a személyisége és magánélete megőrzéséhez, tilos a kínzás, a kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmód és büntetés, biztosított a személyes szabadság, tilos a kényszermunka, illetve szolgálat, mindenkinek joga van emberi méltóságának, becsületének és jó hírnevének, ill. nevének megőrzésére, családi- és magánéletének magőrzésére meg nem engedett gyülekezés ellen, személyi adatainak nyilvánosságra hozatala iránti védelemre, szavatolt a vagyonbirtoklási jog, a magánlak sérthetetlensége, a levéltitok, valamint az egyéb személyi adatokra vonatkozó titoktartás, a mozgásszabadság, a saját állampolgár kitoloncolásának tiltása, a gondolat, a lelkiismeret, a vallási hovatartozás szabadsága, a vallás megváltoztatásának joga, a saját gondolatok nyilvánosságra hozatalának, vallási oktatásban való részvétel joga, az egyházi szervezet – katonai szolgálat – senkit sem lehet katonai szolgálatra kényszeríteni, amennyiben az ellentmond lelkiismereti, vagy vallási meggyőződésének.

2. Politikai jogok ( 26 – 32. Cikk )

Szólásszabadság és az információkhoz való jog, a véleménynyilvánítás joga, nyomtatványok kiadása, a cenzúra tiltása, a hatalmi szervek tájékoztatási kötelezettsége, petíciós jog – az állami szervek, valamint a területi önkormányzati szervekhez való javaslat-, és panasztevés joga, tilos az alapvető jogok és szabadságok korlátozására való felszólítás, tilos petíciókkal a bíróságok független döntéshozatalának korlátozása, a szabad gyülekezésre való jog, a gyülekezést nem lehet a közigazgatási szervek engedélyéhez kötni, a szabad tömörülés joga egyesületekben, társaságokban, szervezetekben, politikai pártok és mozgalmak alapításának a joga, a polgároknak a közügyekben való részvételére vonatkozó joga közvetlenül, vagy választott képviselőik útján (választójog), az állampolgároknak azon joga, hogy ellenálljanak mindenkinek, aki a Szlovák Köztársaság Alkotmányában meghatározott demokratikus rend, az alapvető emberi jogok és szabadságok korlátozására törekedne – azon feltétellel, hogy az alkotmányos szervek tevékenysége, valamint a törvényes eszközök alkalmazása lehetetlenné válik.

3. A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok jogai ( 33 – 34. Cikk.)

A Szlovák Köztársaságban nemzetiségi kisebbségeket, vagy etnikai csoportokat alkotó állampolgároknak joga van :

  • a sokoldalú fejlődésre, mindenekelőtt saját kultúrájának fejlesztésére, az információknak anyanyelven történő terjesztésére és befogadására, nemzetiségi társulatokban való tömörülésre, kulturális és oktatási intézmények létrehozatalára és fenntartására,

  • joga van anyanyelven történő oktatáshoz,

  • saját nyelvét hivatalos eljárás során használni,

  • részt venni a nemzetiségi kisebbség és etnikai csoport problémáinak megoldásában

A bármelyik nemzeti kisebbséghez, vagy etnikai csoporthoz való hovatartozás nem válhat senkinek sem a hátrányára !

Az itt felsorolt jogok gyakorlása által azonban nem veszélyeztethető a Szlovák Köztársaság szuverenitása és területi egysége, valamint a lakosság többi részének megkülönböztetése.

4. A gazdasági, szociális és a kultúra gyakorlásának joga ( 35 – 43. Cikk )

A hivatás szabad megválasztásának joga, az arra való felkészülés, a vállalkozáshoz, vagy egyéb kereseti tevékenység gyakorlásához való jog, a polgároknak a munkához való joga, valamint a megfelelő anyagi ellátáshoz való jog azon személyek számára, akik nem saját maguk által okozott tények folytán nem képesek ezen jogukkal élni, a megfelelő és kielégítő munkafeltételekhez, az elvégzett munka utáni igazságos bérhez való jog, az önkényes megkülönböztetés és elbocsátás, a munka utáni pihenés, a szabadság, a kollektív egyeztetés, a munkabiztonság és egészségvédelem joga, (szakszervezetek létrehozásának joga), a munka beszüntetésének joga, az egyes munkavállalók csoportjának kiemelt védelme (nők, fiatalok, hátrányos helyzetűek), az öregség, munkaképtelenség esetén, a családfenntartó elvesztése utáni megfelelő ellátáshoz való jog, az egészség védelmére való jog, térítés-mentes egészségügyi ellátás egészségbiztosítás alapján, az egészségügyi segédeszközök kiutalására vonatkozó jog a törvényben meghatározott kereteken belül, a házasság, a szülők, a család, különösen a várandós nők védelme, családi nevelés és gondoskodás, a képzésre vonatkozó jog, a művészet és a tudományos kutatás szabad megválasztásának a joga.

5. A környezet és a kulturális örökség védelmének joga ( 44 – 45. Cikk )

A kedvező környezethez, valamint a környezet állapotáról szóló időszerű és teljes információhoz való jog.

6. A bírósági eljárásra és egyéb jogi védelemre vonatkozó jogok ( 46 – 50. Cikk )

A bírósági eljárásra és egyéb jogi védelemre vonatkozó jogok közé tartozik például : annak a joga, hogy az állampolgár független és pártatlan bíróság előtt érvényesíthesse jogait a törvényben meghatározott feltételek alapján, a közigazgatási szervek döntéseinek bírósági felülvizsgálatára vonatkozó jog, a bíróság, vagy más állami, ill. közigazgatási szerv törvényellenes döntése nyomán keletkezett kár megtérítése, a vallomástétel megtagadásának joga, amennyiben ezáltal saját magát, vagy közeli hozzátartozóját veszélyeztetné büntető eljárás megindításával, jogsegély nyújtására vonatkozó jog bíróságok, állami, vagy közigazgatási szervek előtti eljárásoknál a törvény által meghatározott feltételek között, a tolmácshoz való jog, az ügynek fölösleges halogatás nélküli nyilvános megtárgyalásának joga, minden bizonyítékhoz való hozzászólás joga, arra vonatkozó jog, hogy az, aki ellen folyik a büntető eljárás, mindaddig büntetlennek legyen nyilvánítva, ameddig a bíróság jogerősen ki nem mondja az illető bűnösségét (ártatlanság vélelme), a gyanúsított joga, hogy időben felkészülhessen saját védelmére, hogy saját maga, illetve védőügyvéd közbenjárásával védekezhessen (a védelemhez való jog), a gyanúsítottnak a vallomástétel megtagadásának joga.

  1. Menedékjog a politikai és szabadságjogaik érvényesítése miatt üldözött külföldi állampolgárok számára. A menedékjogot azoktól lehet megtagadni, akik az alapvető emberi jogok és szabadságokkal ellentétesen jártak el.

Az állampolgári jogok biztosa tevékenységének eredményeiből

Az állampolgári jogok biztosa elintézhette :

I. az államigazgatással kapcsolatban:

az ügyek fölösleges elhúzódása

  • több bírósági eljárásban, pl.:

  1. éven át tartó pereskedés a kiskorú gyermek utáni tartásdíjról

  1. éves pereskedés a házastársak közös vagyonának elosztásáról

  1. éven át tartó hagyatéki eljárás

  2. 7 évig tartó eljárás 14 éves súlyos egészségi fogyatékosságú kislány gondozásáról válás után az apja nevelésébe,

  3. 6 éven át tartó pereskedés a kiskorú gyermek láthatásával kapcsolatban

  4. az ítélet nem elkészítése és kézbesítése két évvel annak kihirdetése után, s ez Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága végzésének ellenére, amely az eljárásban felesleges aktatologatást állapított meg és a panaszemelőnek 150 000Sk összegű pénzbeli kártérítést ismert el,

  5. gépkocsivezető ellen vezetett büntető eljárás, aki 5 évvel ezelőtt közúti baleset

során halálra gázolta a benyújtók lányát,

  1. 3 éven át tartó apasági per,

  2. 2 évig húzódó büntetőeljárás, amikor a bíróságok saját döntéshozatali hatáskörükről vitáztak,

  • az államigazgatás egyéb, mint bírósági szerveivel kapcsolatban, pl.

    • minisztérium 16-hónapos eljárása a benyújtó kérvénye ügyében erőszakosság bűntettjével károsított személy kárpótlásáról,

    • 8-hónapos eljárás a részbeni rokkantsági nyugdíj elintézéséről,

    • felesleges aktatologatás gondoskodási szolgáltatás eljárásában, amely a polgármester részéről volt előidézve, aki az illetékes jogszabályok nem ismerésének következtében több mint egy évig nem adta ki az ügyben keletkezett döntést,

    • kerületi oktatásügyi hivatal eljárása, amely a polgárok petícióját 10 hónapos késéssel, az állampolgári jogok biztosának felhívása alapján kezdte intézni és gyakoriak a felesleges aktatologatások a kataszteri hivatal eljárásaiban, valamint a munkahivatalok, szociális- és családügyek eljárásaiban, összefüggésben a nehéz egészségi fogyatékos személy kompenzációs pénzbeli járulékának elismerésével.

  • egészségvédelemre és ingyenes egészségügyi gondoskodásra való jog megsértése egészségügyi biztosítás alapján, valamint egészségügyi segédanyagok esetében is, az elítélt bűncselekményt elkövető – nem dohányzó elhelyezése esetében dohányzók között szabadságvesztésének letöltése alatt, tartozás jogtalan behajtása esetében rokkant személytől az egészségbiztosító hivatal által, amely személynél nem keletkezett jogosultság rokkantsági nyugdíjra, valamint jogtalanul kiszámlázott összeg esetében a nyújtott egészségügyi gondoskodásért egészségügyi intézetben.

II. az önkormányzatokkal szemben

  1. több esetben felgyorsította az építkezési eljárást,

  2. az állampolgári jogok biztosának kezdeményezésére kizárultak a községi szervek helytelen eljárásai a polgárok állandó lakhelyre való bejelentkezései során,

  3. az állampolgári jogok biztosának kezdeményezése alapján megszüntetésre került a község általánosan elkötelező rendelete, amely ellentétben állt Szlovák Köztársaság érvényes jogszabályozásával,

  4. több esetben történt meg, hogy csak az állampolgári jogok biztosának beavatkozása után válaszolták meg az információkhoz való szabad hozzájutásról szóló törvény szerinti kérdéseket,

  5. az állampolgári jogok biztosa jogsértést mutatott ki az ügy megtárgyalása során felesleges aktatologatás nélkül az önkormányzati kerület szerveinek eljárásában, összefüggésben a polgár panaszának intézésével,

  6. az állampolgári jogok biztosának kezdeményezésére megszüntették a község által törvénnyel ellentétben álló szabálysértési eljárást,

  7. az állampolgári jogok biztosa törvény által elrendelt kötelesség megszegését állapította meg a község polgármestere által óvoda megszüntetésének ügyében és az ügyet az illetékes járási ügyészségnek továbbította.

III. TERMÉSZETES ÉS JOGI SZEMÉLYEK VISZONYÁBAN, AMELYEK KÜLÖN TÖRVÉNY SZERINT DÖNTENEK A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ÉS A JOGI SZEMÉLYEK JOGAIRÓL ÉS KÖTELESSÉGEIRŐL KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETEN, VAGY A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ÉS A JOGI SZEMÉLYEK JOGAIBA ÉS KÖTELESSÉGEIBE KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETEN MÁSKÉNT AVATKOZNAK BE

  • az ügynek a Szociális Biztosító általi indokolatlan halogatása a nyugdíjbiztosítási járulék kiutalásánál,

  • a művelődéshez való jog érvényesítése a nyolcéves gimnáziumon való felvételi vizsgával kapcsolatban,

  • a megfelelő anyagi biztosításhoz való jog megsértése elleni fellépéssel, amikor a Szociális Biztosító a helytelen megítélés folytán elutasította az özvegyi nyugdíj folyósítását, valamint megszüntette a rokkantsági nyugdíj folyósítását.

Beadvány az állampolgári biztosi hivatalhoz

Beadvány nyomatott formában vagy interneten nyújtható be. Az elektronikus verziót egyenesen a hivatal honlapján tölthetik ki, és innen tölthetők le a szükséges nyomtatványos is elektronikus változatban.

Figyelmeztetés a panaszosok számára:

  • a beadványból világosan kell hogy legyen, milyen ügyet érint, melyik közigazgatási szerv ellen irányul és mit kíván elérni a benyújtó,

  • a beadványból váljon világossá, mire vonatkozik, mit igényel a kérelmező,

  • a névtelen beadvánnyal a biztosnak nem kell foglalkoznia,

  • a biztossal való kapcsolat során használhatja anyanyelvét,

  • beadványának gyors ügyintézése céljából kérjük, mellékelje az állítását alátámasztó iratok fénymásolatát,

  • a biztos az ügyintézésére felhatalmazhat más személyt is.

  • az emberi jogok biztosa Szlovákia régióiban is tevékenykedik. További tájékoztatást kérhetnek telefonon is.

Az emberi jogok biztosára a beadvány elbírálásánál nem vonatkozik semminemű határidő!

Beadványát igyekezni fogunk a lehető leggyorsabban elintézni, a beérkezés sorrendjében.

A panasztevő adatai

A. Állampolgár

Neve

Vezeték név

Címe

Telefon/fax

E-mail

B. Jogi személy

A cég neve

Székhely

Címe

Telefon/fax

E-mail

Képviselő

FIGYELMEZTETÉS:

A személyes adatok nem kötelező tartalmi kellékei a beadványnak, azonban a beadvány, amelyben annak benyújtója nem adja meg utónevét, családi nevét és címét (jogi személy a megnevezését és székhelyét) anonim (névtelen) beadványnak számít, amellyel az állampolgári jogok biztosának nem kell foglalkoznia!

II. Milyen ügyben és ki ellen szól a beadvány

A beadvány tárgyánál három típus van: olyan eljárás, határozat vagy tétlenség, amely ellentmond a jogrendnek, vagy a demokratikus és a jogállam elveinek.

A jogsértőknél a következő alanyok jöhetnek szóba:

Minisztérium

Az államigazgatás egyéb központi szerve

Község (községi hivatal)

Magasabb területi egység

Kerületi hivatal

Területi hivatal

Szociális biztosító

Egészségbiztosító

Munka- és szociális ügyi hivatal

Földhivatal

Bíróságokat irányító és vezető szervek

Egyéb közigazgatási szerv

A beadvány konkrét tárgya – világosan és röviden megfogalmazva.

A beadvány tartalma – világosan és érthetően megfogalmazni, mit követel a benyújtó a biztostól?

Záróformula a személyi adatok kezeléséről:

“VI. Egyetértés a személyi adatok felhasználásával:

Aláírásommal igazolom, hogy ezennel beleegyezésemet adom a Kancelária verejného ochrancu práv -nak a személyi adatok védelméről szóló 428/2002 Tt sz. törvény értelmében a személyi adataim felhasználásához, beleértve a külön kategóriába tartozó adatokat is a beadványomban szereplő adatok terjedelmében.

Jelen – a személyi adatok felhasználására vonatkozó – beleegyezésem érvényben marad a beadványom kivizsgálásának és későbbi irattári elhelyezésének időtartamára a Kancelária verejného ochrancu práv belső szabályzatának megfelelően.

Esetemnek a médiákban történő esetleges nyilvánosságra hozatalával egyetértek/ nem értek egyet.”

A mellékletek felsorolása.

Keltezés, aláírás.