Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget ép ítünk Európai Unió

Civilek a helyi fejlesztésben

Fórum Információs Központ
Regionális Civil Központ Alapítvány

Civilek a helyi fejlesztésben

A helyi fejlesztések – különböző kiindulási feltételeik ellenére – néhány hasonlósággal rendelkeznek. Teljesen függetlenül a fejlesztés környezetétől (város, ill. vidék), a fejlesztésnek egy, a nyilvánosság lehető legszélesebb körű bevonásával kell megvalósulnia. A nyilvánosság részvételét leginkább egy nyílt stratégiai tervezési folyamatban érhetjük el, amelynek célja egy gazdasági-szociális fejlesztési terv kidolgozása.

A stratégiai tervezés egy község, kistérség, régió stb. fejlesztési stratégiájának kidolgozása, amely meghatározza a fejlesztés fő irányait ez bizonyos időhorizonton belül. A gazdasági és szociális fejlesztési terv elsősorban azokkal a területekkel foglalkoznik, amelyekben a helyi közösség meglátásai és igényei szerint a megadott időhorizontban (középtávon – legalább 5 év távlatában) változásra van szükség. A fejlesztési (v. stratégiai) terv alapján cselekvési tervek születnek, amelyek a legközelebbi időszakban (általában 1-2 év) a helyi közösség által megvalósítandó fejlesztési programok és projektek részletes és pontos leírását tartalmazzák (tehát nem az összes projektet).

Ahhoz, hogy áttekintést szerezzünk a civil szervezetek szerepéről és lehetőségeiről egy fejlesztési folyamatban, a fejlesztést három szakaszra kell osztanunk:

  1. kezdeményezés

  2. stratégiai fázis (stratégiai tervezés és cselekvési terv készítése)

  3. operatív fázis (realizáció)

  1. Kezdeményezés

Közép-Európa legtöbb államában a helyi fejlesztés a helyi önkormányzatok jogkörébe tartozik, de ennek a feladatnak a végrehajtása sok tényezőtől függ. A fejlesztés kereteit általában a stratégiai tervezési folyamat szabja meg. A végeredményt – a gazdasági és szociális fejlesztési tervet – az önkormányzat hagyja jóvá. Gyakran megtörténik, hogy a fejlesztés kezdeti impulzusa egy nonprofit szervezttől ered. Itt is igaz: nem mindegy, ha a szervezet kívülről érkezik, vagy ha van bizonyos politikai háttere. A politikai háttér nem feltétlenül azt jelenti, hogy a szervezet tevékonykedik a helyi politikai életben. Sokkal inkább azt, hogy meggyőzi a helyi döntéshozókat a stratégiai tervezés szükségességéről és előnyeiről, amelyet a közösségnek hozhat. Ez tehát egyfajta lobbitevékenység . Ha a civil szervezet lobbitevékenysége sikertelennek bizonyul is, még mindig folyamodhat a harmadik szektor „fegyveréhez“: a nyilvánossághoz, kampányokat és nyomásgyakorló akciókat szervezhet.

  1. Stratégiai fázis – stratégiai tervezés és cselekvési terv készítése 

Ha már megszületett a döntés a stratégiai tervezés megkezdéséről, a civil szervezet egyik feladata ebben a szakaszban az lehet, hogy gondoskodik róla, hogy a tervezésbe helyi szinten minél szélesebb körben és minél többen bekapcsolódjanak. Ma alapkövetelmény a gazdasági és a nonprofit szféra képviselőit bevonni, ügyeljünk azonban arra, hogy a véleményét és elképzeléseit bárki, aki szeretné, kifejezhesse.

A helyi szereplők bevonásának formája mindig az adott körülményektől függ. A legjobb módszer a közvetlen bevonás, tehát ha az érdeklődők részt vesznek a tervezési találkozókon, javaslatokat tesznek és harcolnak, hogy javaslataik benne maradjanak a szintetizált stratégiai tervben. Ha erre nincsenek meg a megfelelő körülmények, a civil szervezetek külön találkozókat szervezhetnek, amelyek célja helyi fejlesztési elképzelések összegyűjtése. Ezen találkozók eredményeit kell aztán átültetni a stratégiai tervezésbe. A legegyenesebb út rendszerint a tervezőcsoportba bevont civil szektor képviselőin keresztül vezet. Egyéb alternatívaként kihasználhatók a helyi médiák (pl. helyi újság), de akár röplapos kampányok is. A kampány intenzitása a helyi körülményektől fögg. Mindemellett azért nem árt észben tartani, hogy egy olyn fejlesztési terv, amely szemmel láthatóan figyelmen kívül hagyja a helyi közösség igényeit és érdekeit, sem a kritikák, sem az idő fényében nem állhatja meg a helyét. Ez különösen igaz, ha a tervezés külső forrásból van finanszírozva (pl. dotációkból vagy adományokból), mivel a donort is érdekelni fgoja, be voltak-e a tervezéskor tartva az alapvető követelmények és mennyire lettek figyelembe véve a közösség igényei. Ezen módszerek mind a stratégiai, mind a cselekvési terv készítésekor használhatóak.

A külön találkozók akkor is hasznosak lehetnek, ha a civil szervezetek közvetlenül be vannak vonva a tervezésbe. A stratégiai tervezésben egy fokozatos általánosításnak és leszűkítésnek lehetünk tanúi (a kulcsfontosságú területek kiválasztása), és ezért a civil szervezetek érdekérvényesítése hatékonyabb lehet, ha meg tudnak egyezni közös prioritásokban.

  1. Operatív fázis – realizáció

A stratégiai terv értéke csak idővel mutatkozik meg. Az elmúlt években számos ilyen terv készült, de az általános tapasztalat az, hogy mindig csak részben sikerült megvalósítani őket.

A civil szervezetek bekapcsolódási lehetőségei a realizációs fázisban a következők:

a megvalósítás monitorozásában való részvétel

– saját, a stratégiai tervvel szervesen összefüggő projektjeik megvalósítása

– partneri együttműködés és partnerségépítés

– az operatív fázis koordinációja és mendzsmentje

A monitorozásban való részvétel

A monitorozás a betervezett tevékenységek teljesülésének figyelését jelenti. Ez a tevékenység hagyományosan „civil“ feladatnak számít. Még ha a monitorozással szervezésileg egy más intézmény van megbízva (pl. az önkormányzat), egy független monitorozás nagyban segíthet felfedni a fejlesztési folyamat hiányosságait. Ráadásul, a projektciklus értelmében ezek az információk az elkövetkezendő stratégiai tervezésnél értékes alapinformációk lesznek.

Saját projektek megvalósítása

Optimális esetben a civil szervezeteknek sikerül érvényesíteniük érdekeiket és elérniük, hogy az általuk támogatott fejlesztési programok és projektek a fejlesztési terv részei legyenek. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezek a programok és projektek egyben bekerülnek a terv költségvetésének „nyilvános források (közpénzek)“ részébe – vagy úgy, mint a projekt „saját forrásai“, vagy pedig mint az önkrmányzat hozzájárulása saját költségvetéséből. A civil szervezetk által támogatott projektek megjelenése a stratégiai tervebn azonban még akkor is előnyös, ha esetleg ezekre a projektekre nem sikerül önkormányzati hozzájárulást szerezni. A strukturális alapok ugyanis csak azokat a projekteket támogatják, amelyek a stratégiai tervhez kapcsolódnak. Ahhoz tehát, hogy a civil szevezetek projektje támogatást élvezhessen a struktrális alapokból, már csak az önrész bebiztosítását kell megoldani.

Partneri együttműködés

A stratégiai tervezés fontos hozzávalója a helyi erőforrások mobilizációja és hatékony kihasználása. Ezért ott, ahol erre alkalom nyílik, ki kell használni a különféle helyi szereplők együttműködését. A szociális szférában vagy a kulturális életben meglehetősen gyakori, hogy civil szervezetek bizonyos feladatokat átvesznek az önkormányzatoktól. Egy ilyen együttműködés kölcsönösen előnyös: az önkormányzatnak nem kell törődnie sem a szervezési feladatokkal, sem az emberi erőforrások megfelelő kihasználásával, sem a nyújtott szolgáltatások kifejlesztésével, csak a finanszírozással és az ellenőrzéssel, míg a civil szervezetek forrásokhoz és kapacitásokhoz jutnak, amelyeken keresztül megvalósítják kitűzött céljaikat.

A civil szervezetek részvétele eredetileg önkormányzati feladatokban fontos szemléletváltást tükröz a helyi politikában. A stratégiai tervezés egy fontos eszköze lehet egy ilyen szemléletváltás elérésének. A civil szervezetek érdekérvényesítése a stratégiai tervezés során az ő szorosabb együttműködésüket vonhatja maga után olyan projektek megvalósítása céljából, amelyre a szervezetnek külön-külön nem lenne kapacitásuk. Egy-egy ilyen közös projekt megvalósításakor nagyobb az esélye annak is, hogy sikerül közpénzekből támogatást szerezni ezekre a projektekre.

A helyi fejlesztésben sok lehetőség nyílik a három szektor együttműködésére. A profitorientált szereplők bevonása nonprofit projektekbe azonban a helyi fejlesztés talán legkeményebb diója. A legegyszerűbb talán olyan közös projektek megvalósítása, amelyek közvetlen pozitív hatást fejtenek ki a helyi gazdaságra és a helyi vállalkozók és cégek közvetlenül saját versenyképességük növekedését várhatják tőlük. Ilyen projektekre egy példa pl. vállalkozói inkubátorok létrehozása és idegenforgalmi információs rendszerek kiépítése. Idővel olyan vállalkozók és cégek is bekapcsolódhatnak a fejlesztésbe, amelyek anélkül is képesek forrásokat áldozni közösségi aktivitásokra, hogy közvetlen anyagi hasznuk lenne belőle.

Azokban a közép-európai országokban, ahol a civil szervezetek rendelkezésére áll a jövedelemadó bizonyos (egy vagy két) százalékának közhasznú célra történő felajánlása, talán egyszerűbb a vállalkozói szféra bekapcsolása .

A helyi aktivitások finanszírozásának elterjedt formája helyi adományosztó alapok létrehozása. Ha a szponzori hozzájárulást nem lehet levonni az adóalapból, a szponzorok inkább tárgyi adománnyal próbálják segíteni a helyi civil szervezetek munkáját.

Az operatív fázis koordinációja és menedzsmentje

A partnerség egy speciális esete, ha egy civil szervezet koordinálja és menedzseli a helyi fejlesztést. Ennek előfeltétele, hogy létezzen egy erre szakosodott civil szervezet és az önkormányzat hajlandó legyen neki ezt a feladatot átengedni. Az önkormányzat számára ez a megoldás különösen előnyös abban az esetben, ha a megfelelő szakemberekre fordítandó kiadások sokkal nagyobbak, mint egy civil szervezet tevékenységéhez való hozzájárulás. Ráadásul, még a civil szervezet támogatása esetén is megszabhatja, hogy támogatásának feltétele az, hogy a szervezet maga biztosítja be a működési költségei egy részét (pályázatokból vagy a saját szolgáltatásaiért kapott bevételből). A Szlovákiában működő regionális fejlesztési ügynökségek is ezen az elven élvezik alapítóik (a helyi vagy regionális önkormányzatok) támogatását. A civil szervezetek szemszögéből ez azért kedvező, mert az önkormányzat vállát terheli majd a stratégiai terv megvalósításának koordinációja.