Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget ép ítünk Európai Unió

Civil szektor Szlovákiában – Egyesületek

Fórum Információs Központ
Regionális Civil Központ Alapítvány

Civil szektor Szlovákiában – Egyesületek

A társulások olyan szervezetek, amelyekben a tagok közösen kívánják képviselni érdekeiket. A társulás elnevezés szinonimái az “egylet, társaság, egyesület, csoport” kifejezések. A társuláshoz gyakran járul a “polgári” jelző. A társulásokat a 83/1990 számú törvény szabályozza (Zákon č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov).

A törvény biztosítja a polgárok számára a szabad társulási jogot, valamint kimondja, hogy senkit nem lehet kényszeríteni a tagságra, illetve senkit nem érhet negatív megkülönböztetés, ha tagja vagy nem kíván tagja lenni valamely társulásnak. Ez a törvény szabályozza az egyesületek, klubok, szövetségek stb. mellett a szakszervezeteket is, és csupán a bejegyzési eljárásnál van különbség közöttük.

A törvény nem szabályozza a:

  • társulások tagságának számát,

  • társulások belső szerveit és azoknak jogköreit, kötelességeit,

  • gazdálkodásukat, bevételi lehetőségeit,

  • kiadásainak körét,

  • például a működési költségek arányát,

  • tevékenységi területét, leszámítva, hogy nem engedi meg az alkotmánnyal és más törvényekkel összeférhetetlen tevékenységeket (pl. mások személyi szabadságának korlátozása, uszítás, fegyveres testület stb.).

Mindezen kérdéseket a tagokra bízza. Ebből látható, hogy a törvény rendkívül laza és toleráns, amelynek negatív és pozitív hatásai egyaránt vannak. Pozitívum, hogy egyszerűvé teszi az emberek számára, hogy maguk hozzanak létre és működtessenek ilyen intézményeket – az alapító iratok megszövegezéséhez még jogászra sincs szükség. Hátránya azonban, hogy sok olyan jogi problémát és csapdát rejt, amelyeket a tagok vagy a vezetőség már nem tud megoldani, kikerülni – ha az alapszabály rosszul van megfogalmazva, elúszhat az intézmény vagyona a feloszlatásnál, vagy működésképtelenné válhat a szervezet a közgyűlés döntésképtelensége esetén.

A társulások legfelsőbb döntéshozó szerve mindig a tagok összessége – tagság vagy közgyűlés. Ez delegálja a működtetéshez szükséges jogköröket és felelősségeket a választott vezetői szervre: ez lehet csoportos (elnökség) vagy egyéni (igazgató, elnök stb.) A szervek jogköreinek kijelölése teljesen az alapítókon illetve a tagságon múlik. Az intézményeknek ajánlott aszerint választani a lehetőségek közül, hogy milyen feladatokat fog majd ellátni. Egy kisebb falusi szervezetnél elég egy megbízható elnök, egy nagyobb regionális vagy országos intézménynél már több szintre kell bontani a végrehajtást és ellenőrzést – elnökség, területi vezetés stb.

A törvény nem teszi kötelezővé az intézményen belüli ellenőrzést sem. A törvény egyetlen kötelezettséget ró az egyesületekre: az alapszabály módosításának bejelentési kötelezettségét. Minden ilyen módosítást 15 napon belül jelezni kell a regisztráló szervnek – tehát a Belügyminisztériumnak.

A törvény szabályozza még a társulások megszűnését és felszámolását. Egyesület a tagok vagy a Belügyminisztérium döntése alapján szüntethető meg. A feloszlatást a minisztérium abban az esetben rendelheti el, ha a szervezet tevékenységével megsérti a törvényt – tehát korlátozza mások személyi szabadságát, politikai vagy egyházi tevékenységet fejt ki, erőszakszervezetként működik vagy bármilyen gyűlöletet szít, megsérti az alkotmányt. A felszámolási határozat ellen a szervezet a Legfelsőbb Bíróságnál fellebbezhet, amelynek döntéséig a felszámolást felfüggesztik. A felszámolás jelenthet összeolvadást is. A felszámolás során rendezni kell a szervezet vagyoni kérdéseit.

A törvény további pontja garantálja a tagok jogi védelmét – tehát, ha sérelem éri a tagokat, vagy nem értenek egyet a szervezet döntéseivel, polgári bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.