Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget ép ítünk Európai Unió

Civil jog Szlovákiában – Alapítványok

Fórum Információs Központ
Regionális Civil Központ Alapítvány

Civil jog Szlovákiában – Alapítványok

Az alapítványok alapját nem személyek képezik, hanem egy “vagyoni alap”, amely jogilag, a könyvelés szempontjából és gazdaságilag is el van választva a fenntartó szerv vagyonától. Tehát egy vagyonalapról van szó, mely közhasznú célokat szolgál. Hasonlóan, mint a társulás az alapítvány is önálló jogi személy, melynek tevékenységébe az állami szervek csak a törvény adta keretek között szólhatnak bele. Alapítványt fizikai és jogi személy is alapíthat, mégpedig ha több alapítóról van szó, alapító szerződéssel (zriaďovacia zmluva), egy személy esetén pedig alapító okirattal (zriaďovacia listina). Az alapítványok jogállását a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 34/2002-es számú, Alapítványokról szóló törvénye tárgyalja ( Zákon NR SR č 34/2.z. o nadáciách). Bejegyző és ellenőrző szerve a Belügyminisztérium. Tevékenységi formája csak a vagyon osztása és a vagyon kezelése lehet. Egyéb tevékenységet csak a céljaival összhangban végezhet, ha azt a törvény nem zárja ki. Tevékenységi területe a törvényben megszabott – tételesen felsorolt.

A törvény által behatárolt működési területek:

Szellemi és kulturális értékek létrehozása, fejlesztése, védelme és bemutatása, emberi jogok védelme, vagy más humanitárius célok, környezetvédelem, a gyermekek és ifjúság jogainak védelme, a testi kultúra fejlesztése, nevelés és felvilágosítás, egyedi humanitárius segítség sürgős segítséget igénylő egyéneknek és csoportoknak természeti katasztrófák esetén.

A leendő alapítvány alaptőkéje legalább 200.000.- Sk, ez a vagyon csak pénzeszközökben és ingatlanban lehet, és ez az összeg az alapítvány tevékenysége során semmilyen körülmények között nem csökkenhet. Ha több alapító van, akkor minden alapítónak legalább 20.000.- Sk-val kell hozzájárulnia az alaptőkéhez.

A törvény szabályozza a belső szerveket is. Ezek közül a kuratórium létrehozása, a kurátor posztja és az ellenőrző szerv kötelezőek.

A kuratóriumi tagság és kurátorság egymást kölcsönösen kizárják, de például  5.000.000 Sk alatti vagyonnál elegendő, ha egy személy ellenőrzi a gazdálkodást. Testületet az ellenőrzésre csak ezen összeg felett kell létrehozni. A törvény a szervek jogköreit is megszabja, de lehetőséget ad arra, hogy az alapítók másként fektessék le a jogköröket és felelősségeket.

A törvény szerint a legfelsőbb döntéshozó szerv a kuratórium, amely dönt az alapvető kérdésekben, a tevékenységről, a költségvetésről, az alaptőkéről és a kurátor személyéről. A kuratórium nevezi ki a likvidátort is az alapítvány felszámolása esetén. Tagjait az alapító okiratban meghatározott módon választják és nevezik ki – például az alapítók. A kurátor az alapítvány jogi képviselője, a kuratórium nevezi ki és válthatja le. Jogköreit a kuratórium szabályozhatja. Az ellenőrző szervet (vagy személyt) szintén a kuratórium nevezi ki és váltja le. Joga van ellenőrizni a könyvvitelt és a gazdálkodást, de csak javaslatot tehet az észlelt problémák esetén a kuratóriumnak.

A gazdálkodás területén a törvény világosan felsorolja, mire fordíthatja vagyonát az alapítvány: a működéssel összefüggő kiadásokra, a tisztviselők honorálására, saját vagyonának gyarapítására. Ezen felül nem vállalkozhat, nem lehet csendestárs vállalkozásokban és nem finanszírozhat politikai aktivitásokat. A törvény rendelkezik arról is, hogy az alapítvány által támogatott személy csak közhasznú célokra fordíthatja a támogatást, ellenkező esetben köteles azt visszafizetni. Minden esetben kötelező a hiteles könyvvizsgálat, és az éves jelentés benyújtása a minisztériumnak (a következő év május 15-ig). A könyvviteli törvény értelmében kettős könyvelést kell vezetnie. A törvény megszabja az éves jelentés tartalmát is.

Az alapítvány felszámolása bírósági úton történhet, amennyiben a szervezet csökkenti alaptőkéjét, nem a céljaira fordítja vagyonát, nem működnek megfelelően a szervei vagy nem végez alapítványi tevékenységet egy évig.

Bejegyeztetés

Az alapítványok bejegyzése a közhasznú szervezetek és jótékonysági alapokhoz hasonlóan bonyolultabb, mint a társulásoké. A bejegyző szerv itt is a Belügyminisztérium. A bejegyzési indítványhoz csatolni kell még:

  • az alapító okiratot vagy szerződést két példányban,

  • a vagyoni betét nagyságát igazoló nyilatkozatot,

  • a kurátor erkölcsi bizonyítványát.

A kurátor aláírását közjegyző előtt kell hitelesíteni. Ha az alapító jogi személy, akkor 30 napnál nem régebbi leiratot kell csatolni az őt regisztráló szervtől.

Az alapító okiratnak a következő pontokat kell tartalmaznia:

  • megnevezés és székhely,

  • támogatott célok,

  • az alapító vagy alapítók adatait (név, cím, azonosító számok),

  • az alaptőke összegét,

  • az alapító (k) által felajánlott tőke értékét és formáját,

  • az időtartamot, amelyre az alapítványt létrehozzák – ez lehet korlátlan is,

  • a szervek tagjainak számát és mandátumuk időtartamát,

  • a szervek gyűlési és döntési rendjének leírását,

  • a kurátor adatait – mint az alapítóknál,

  • a vagyon kezelésének módját,

  • a célcsoportot, akiket az alapítvány támogatni fog,

  • a támogatások nyújtásának feltételeit.

Láthatjuk tehát, hogy ez már jóval szigorúbb és szabályozottabb rendszer, mint a társulási törvénynél. A kérelem akkor utasítható el, ha a beterjesztett okmányokból kiderül, hogy nem célirányos vagyontársításról van szó, az alapítvány nem közhasznú célokat szolgál vagy az alapító okiratok sértik valamely törvényt.