Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget ép ítünk Európai Unió

Témakörök

Fejlesztéspolitika: alatti bejegyzések
Fórum Információs Központ
Regionális Civil Központ Alapítvány

Civil párbeszéd

Civil szervezet A „civil szervezet” meghatározás Magyarországon az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott társadalmi szervezeteket, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján létrehozott alapítványok általános megjelölésére szolgál. E kifejezést mi két ok miatt használjuk. Egyrészt, hogy rövidebb mondatokat írhassunk, mintha minden szervezeti formát mindig felsorolnánk. Másrészt, mert a szervezetek – bármilyen formában működnek is – a legalapvetőbb dolgokban megegyeznek: -         valamilyen közérdekű cél, vagy közösségi szükséglet kielégítése érdekében jönnek létre, -         alapításuk és működésük Bõvebben...

A részvételről általában

Létezik olyan értelmezés, amely szerint a demokrácia az érintetteknek a döntéshozatalban történő részvételét, illetve a részvétel lehetőségének biztosítását jelenti. Annak alapján, hogy a döntésekben miképpen vesznek részt az érintettek, a demokrácia kétféle értelmezéséről szoktunk beszélni: a képviseleti (közvetetett) a részvételi (közvetlen) demokráciáról. A képviseleti (közvetetett) demokrácia A képviseleti rendszer alapja, hogy a döntési folyamatokban, a döntésre jogosultak vesznek részt. A döntésre jogosultak (pl. a választó joggal rendelkező polgárok) a részvétel jogát viszont képviselőiken Bõvebben...

A szlovákiai Nemzeti Stratlgiai Referenciakeret magyar összefoglalása

NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIAKERET

2007 – 2013

(NÁRODNÝ STRATEGICKÝ REFERENČNÝ RÁMEC)

2004 – 2006-os programozási időszak:

Az Európai Uniós alapokból Szlovákia pénzforrásokat először a 2004 – 2006-os években merített a rövidített programozási időszakban a Közösségi támogatási keret (Rámec podpory spoločenstva) dokumentum alapján.

Az Európai Unió 2000-ben létrehozta a társult országok felkészülését támogató három, ún. előcsatlakozási vagy felzárkóztatási programot:

PHARE (civil szektor, CBC-k, szektorok közötti

Bõvebben...

Európai Ifjúsági Stratégia

Milyen jövőképet fogalmaz meg az EU a fiatalokkal kapcsolatban? Az Ifjúsági Stratégiában szereplő jövőkép szerint : "A fiataloknak a lehető legjobban ki kellene teljesíteniük a bennük rejlő lehetőségeket. Ez a jövőkép mindenkire vonatkozik, ám az intézkedéseknek a hátrányosabb helyzetűekre kellene összpontosulniuk. Ez egy kettős megközelítésen alapul: Befektetési az ifjúságba: jelentősebb erőforrások mozgósítása azon politikaterületek fejlesztése érdekében, amelyek mindennapi életük során érintik a fiatalokat, és javítják jóllétüket. Az ifjúság érvényesülésének elősegítése: a fiatalokban lévő Bõvebben...

Európai Ifjúságpolitika

Kikkel foglakozik az európai ifjúságpolitika? Az európai ifjúságpolitika célcsoportját: az ifjúság, az ifjúsági munkások, egyéb ifjúsági szereplők; az ifjúsági csoportokat (közösségeket) és szervezetek, az ifjúsági területen érintett döntéshozók; valamint az ifjúságpolitikai döntéseket formáló, a párbeszédet biztosító fórumok, testületek jelentik. Kik taroznak az ifjúsági korosztályba? Az Európai ifjúságpolitika a 13-30 év közötti személyeket sorolja az ifjúsághoz. E korosztályon belül a hangsúly azonban a 15-29 év közötti fiatalok helyzetének javítására esik. Ez tükröződik az európai ifjúsági stratégiában, illetve az európai ifjúságpolitika Bõvebben...

Digitális versenyképesség (EU; Szlovákia, Magyarország)

Az Európai Bizottság 2010 májusában adta ki jelentését Európa digitális versenyképességéről. A jelentés szerint az európai digitális gazdaság egyre erősebb, minden gazdasági ágazatban terjed, és életünk minden területére hatással van. Az elmúlt 15 év során az európai termelékenység terén elért növekedés felerészben az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) köszönhető. Tíz európai polgár közül hat használja az internetet A jelentés különösebb kommentár nélkül közli, hogy tíz európai polgár közül hatan rendszeresen használják az Bõvebben...

Európa2020 Startégia – Inkluzív növekedés – magas foglalkoztatás, valamint gazdasági, szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság

Az inkluzív növekedés azt jelenti, hogy magas foglalkoztatottság, a készségek fejlesztésébe való beruházás, a szegénység leküzdése és a munkaerőpiac modernizálása, valamint képzési és szociális védelmi rendszerek révén az emberek képessé válnak az előttük álló változások felmérésére, a változások kezelésére és összetartóbb társadalom kialakítására. Rendkívül fontos szempont az is, hogy a gazdasági növekedés előnyei az Unió teljes területére eljussanak – beleértve a legkülsőbb régiókat is –, tehát erősítsék a területi kohéziót. Bõvebben...

Európa2020 Stratégia – „Szegénység elleni európai platform” kiemelt kezdeményezés:

E kezdeményezés célja, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évére alapozva biztosítsa a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, felhívja a figyelmet a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők alapvető jogaira, és elismertesse azokat, ezáltal pedig lehetővé tegye, hogy ezek az emberek méltóságban, a társadalom aktív tagjaként élhessenek. Uniós szinten a Bizottság a következő célokon fog munkálkodni: A társadalmi kirekesztés és szociális védelem terén eddig alkalmazott nyitott koordinációs módszer átalakítása Bõvebben...

Európa2020 Stratégia – Európai Digitális menetrend közösségi kezdeményezés

A „zászlóshajó kezdeményezés” ismertetése előtt fontos megjegyezni, hogy a Digitális Menetrend jóval több a civil szerveztek számára fontos témakört érint, mint az első látásra tűnhet.  A tárgykört érdemes abból a szempontból is megvizsgálni, hogy az információs társadalom építése során gyakran az „off-line világban” is lezajlott vagy éppen most folyó folyamatok mennek végbe. Így nézve nem tűnik annyira a földtől elrugaszkodottnak azt javasolni a szervezetek számára, hogy legalább az olyan „klasszikus” Bõvebben...

Európa2020 Strtégia – „Mozgásban az ifjúság” Közösségi kezdeményezés

Az Európai Bizottság által indított „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű új, kiemelt kezdeményezésnek az a célja, hogy segítse a fiatalokat azon ismeretek és készségek elsajátításában, illetve azon tapasztalatok megszerzésében, melyek révén munkához juthatnak. Ezt a tanulmányi, önkéntes és munkaerő-piaci mobilitás támogatásán keresztül kívánja megvalósítani. A stratégia szerint a Bizottság e kezdeményezésen belül a következő célokon fog munkálkodni: Az Unió mobilitási, egyetemi és kutatói programjainak (pl. Erasmus, Erasmus Mundus, Tempus és Marie Curie) integrálása Bõvebben...

28 találat