Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget ép ítünk Európai Unió

Témakörök

Aktív polgárság és civil társadalom: alatti bejegyzések
Fórum Információs Központ
Regionális Civil Központ Alapítvány

A gyermeki jogok

Az ENSZ Közgyűlése 1989. november 20-án fogadta el Gyermek Jogairól szóló New York-i Egyezményt.  (Erre az eseményre emlékezve lett november 20. a Gyermeki Jogok Világnapja.) E jogok kapcsán a „gyermeki” jelző kissé talán félrevezető lehet. Valójában ugyanis a minden 18 év alatti gyereket és fiatalt megillető alapvető jogokról van szó. Ráadásul e jogok érvényesülése terén legalább annyira érintettek a szülők, a gyermekekkel és ügyeikkel foglalkozó felnőttek, intézmények, szervezetek, mint maguk Bõvebben...

Állampolgári Jogok

A történeti fejlődés során az állampolgári jogoknak 3 generációja alakult ki. Elsőként a politikai, világnézeti, valamint a vagyonhoz, tulajdonhoz kapcsolódó állampolgári jogok alakultak ki. A 2. generációs állampolgári jogok az élet minőségének feltételeivel függenek össze, ide tartoznak a szociális és kulturális vagy a munkafeltételekhez kapcsolódó jogok. A 3. generációs jogok az élet és életminőség egészéhez kötődnek, de elvontabb, magasabb szintű megközelítést adnak. Ilyen jog az egészséges környezethez vagy a békéhez Bõvebben...

Önkéntesség és Európa

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2006-ban adta ki véleményét az önkéntesség európai szerepéről.  (2006/C 325/13 „Az önkéntes tevékenység: szerepe az európai társadalomban és kihatásai”). Az EGSZB e dokumentumban kitér az önkéntes tevékenység fogalmára és jellemzőire. Egységes definíció helyett a dokumentum, azokat a jellemzőket emeli ki, amelyek a tagországok eltérő joggyakorlatában megegyeznek.  Így a dokumentum három kritériumot emel ki: önkéntes tevékenységet az egyén szabad akaratából, önszántából vállal, az ilyen tevékenység semmiféleképpen Bõvebben...

Civilek a helyi fejlesztésben

A helyi fejlesztések – különböző kiindulási feltételeik ellenére – néhány hasonlósággal rendelkeznek. Teljesen függetlenül a fejlesztés környezetétől (város, ill. vidék), a fejlesztésnek egy, a nyilvánosság lehető legszélesebb körű bevonásával kell megvalósulnia. A nyilvánosság részvételét leginkább egy nyílt stratégiai tervezési folyamatban érhetjük el, amelynek célja egy gazdasági-szociális fejlesztési terv kidolgozása. A stratégiai tervezés egy község, kistérség, régió stb. fejlesztési stratégiájának kidolgozása, amely meghatározza a fejlesztés fő irányait ez bizonyos időhorizonton belül. Bõvebben...

Aktív polgárság és társadalom

A demokráciának van egy olyan értelmezése, amely szerint az a döntés által érintetteknek a döntésbe való beleszólási jogát illetve lehetőségét jelenti. Annak alapján, hogy a döntésekben miképpen vesznek részt az érintettek, szoktunk beszélni képviseleti (közvetetett) és részvételi (közvetlen) demokráciáról. A képviseleti (közvetetett) demokrácia A döntési folyamatokban, a döntésre jogosultak vesznek részt. A döntésre jogosultak (pl. a választó joggal rendelkező polgárok) a döntésekben történő részvétel jogát, képviselőiken keresztül, tehát közvetett módon gyakorolják A Bõvebben...

25 találat