Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget ép ítünk Európai Unió

AZ ÁLLAMI SZFÉRA ÉS AZ AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁG II.

Fórum Információs Központ
Regionális Civil Központ Alapítvány

AZ ÁLLAMI SZFÉRA ÉS AZ AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁG II.

A közigazgatás rendszere
Államigazgatás

Szlovákiában a következő minisztériumok működnek:

  • Gazdasági Minisztérium SR,

  • Pénzügyminisztérium,

  • Közlekedési, postai és telekommunikációs Minisztérium,

  • Mezőgazdasági Minisztérium,

  • Építésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,

  • Belügyminisztérium,

  • Honvédelmi Minisztérium,

  • Igazságügyi Minisztérium,

  • Külügyminisztérium,

  • Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium,

  • Környezetvédelmi Minisztérium,

  • Iskolaügyi Minisztérium,

  • Kulturális Minisztérium,

  • Egészségügyi Minisztérium.

Szlovákiában a következő központi szervek működnek még az államigazgatásban:

  • Kormányhivatal – Úrad vlády SR,

  • Monopóliumellenes Hivatal – Protimonopolný úrad SR,

  • Statisztikai Hivatal – Štatistický úrad SR,

  • Közszolgálati Hivatal – Úrad pre štátnu službu,

  • Földmérési, Térképészeti és Telekkönyvi Hivatal – Úrad geodézie,

  • kartografie a katastra SR,

  • Atomenergetikai Felügyelő Hivatal – Úrad jadrového dozoru SR,

  • Állami Szabványhivatal – Úrad pre normalizáciu, metrológiu a

  • skúšobníctvo SR,

  • Közbeszerzési Hivatal – Úrad pre verejné obstarávanie,

  • Ipartulajdoni Hivatal – Úrad priemyselného vlastníctva SR,

  • Správa štátnych hmotných rezerv SR,

  • Nemzetbiztonsági Hivatal – Národný bezpečnostný úrad.

A minisztériumok és központi államigazgatási szervek a törvény alapján jogi személyek. Osztályokra, szakokra és egyéb szervezeti egységekre tagoltak (a törvény nem magyarázza a fogalmat). A belső struktúrájukat a szervezeti rendtartás szabályozza, amelyet az intézmény vezetője ad ki.

A Kormányhivatal élén vezető áll, akit a kormány nevez ki és vált le. A Monopóliumellenes, Statisztikai és Közszolgálati Hivatal élén elnök áll, akit a kormány javaslat alapján a köztársasági elnök nevez ki és vált le. A Nemzetbiztonsági Hivatal élén igazgató áll, akit a kormány nevez ki és vált le. A többi ilyen hivatal élén elnök áll, akiket a kormány nevez ki és vált le.

Ezeken kívül léteznek még egyéb hivatalok, amelyeket elég nehéz rendszerileg besorolni valahová. Jó példa erre az Állami Segélyhivatal. Ez a hivatal törvény által alapított, élén elnök áll, akit ötéves időtartamra választ a parlament. A hivatal döntési jogkörrel bír, dönt az állami segélyek odaítéléséről és a jogtalanul nyújtott

segélyek megvonásáról. Ellenőrző jogköre is van – ellenőrizheti a segélyek felhasználást. Tevékenységét általános előírások szabályozzák (zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní), amennyiben a törvény nem rendelkezik másképpen (például néhány döntés megfellebbezhetetlensége esetében). A lényeg az, hogy mégsem központi államigazgatási szerv, hanem állami költségvetési intézmény! Hasonlót láthatunk a Személyi Adatvédelmi Hivatalnál, amely államigazgatási szerv egész Szlovákiára kiterjedő hatáskörrel és pozsonyi székhellyel. Állami felügyeletet gyakorol a személyi adatok védelme felett, mindemellett költségvetési intézmény és költségvetése a kormányhivatal költségvetéséhez kapcsolódik. Vezetője az elnök, akit szintén a parlament választ és vált le.

A kormány munkáját az elnök (miniszterelnök) irányítja. A kormány tevékenységének meghatározott területeit az alelnökök koordinálják. A minisztériumokat a miniszterek vezetik, és ők felelnek tevékenységükért. A minisztert szükség esetén jogköreinek megfelelően az államtitkár helyettesíti. A minisztereket a köztársasági elnök nevezi ki, az államtitkárokat a kormány. Indokolt esetben a kormány meghatározhat két államtitkári posztot is egy minisztériumban.

http://www.vlada.gov.sk

Az államigazgatás rendszere Szlovákiában

Területi hivatalok

Kerületi hivatalok

ágazatok (rezortné pracoviská)

Rendőrség

elnök

Közp. Államig. Szervek

miniszter

államtitkár

hivatalvezető

miniszterelnök

alelnökök

miniszterek

Kormány

Kormányhivatal

Minisztériumok

Kerületi és területi szintű spec. Hivatalok szakok szerint
  • adó
  • környezetvédelem
  • egészségügy
  • közlekedés
  • szociális
  • iskolaügyi
  • mezőgazdasági
  • építésügyi

Belügyminisztérium szervezetek

megjegyzés: A közigazgatási reform 2004. január 1-én lépett hatályba, de egyes törvények, amelyek szükségesek a kerületi és területi speciális hivatalok létrehozásához még csak a törvényhozási folyamatban vannak.
Területi önkormányzat
A Szlovák közigazgatási rendszer két összetevőből áll:
  • államigazgatás,

  • területi önkormányzat.

Az államigazgatás központi – országos vagy helyi, kerületi és területi hivatalokból, valamint specializált helyi államigazgatásból áll. Az államigazgatást kinevezett hivatalnokok alkotják, jellemző rá a hierarchia és alá- és fölérendelt viszonyok.

A közigazgatás másik összetevője a polgárok által választott területi önkormányzat:

-települések (falvak és városok),

-magasabb szintű területi egységek (kerületi önkormányzatok).

A területi rendszer alapegysége a település (zákon č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov). A település önálló jogi személy, önálló önkormányzati és jogi egység, amely tömöríti a terültén állandó lakhellyel bíró személyeket. Szlovákiában kb. 2900 település van, ebből 138 város. A város olyan település, mely törvényes módon várossá lett nyilvánítva. Lásd: http://www.mesto.sk

A magasabb szintű területi egységek önálló jogi személyek, önálló közigazgatási és jogi egységek, melyek tömörítik a területén található települések lakosságát. A vonatkozó törvény alapján (č. 302/2001 Z.z.) ezt az egységet kerületi önkormányzatnak is nevezzük. Szlovákiában 8 kerületi önkormányzat van.

Az államigazgatási hierarchikus rendszerrel szemben a helyi önkormányzatok nem alárendeltjei a kerületi önkormányzatoknak. Minden választott szint független, saját jogkörökkel és kötelezettségekkel, és természetesen saját önkormányzati szervekkel.

A település választott posztjai:

  1. polgármester (főpolgármester),

  2. képviselő-testület.

A település működéséhez hivatalokat hoz létre (községi hivatal, városi hivatal, főpolgármesteri hivatal). A hivatal az önkormányzat végrehajtó szerve, hivatalnokokból áll.

A hivatal:

  • adminisztratív,

  • és szervezési teendőket lát el,

főként:

  • a település valamennyi szervének írásos ügyeit,

  • szakanyagokat és írásos anyagokat az ülésekre,

  • írásban rögzíti a képviselő-testület és polgármester döntéseit,

  • végrehajtja a képviselő-testület határozatait és a polgármester döntéseit, utasításait.

 A hivatal munkáját a polgármester irányítja. Nagyobb településeknél létrehozhatják az elöljárói posztot. Az elöljárót a polgármester nevezi ki és váltja le.

Az önkormányzati szervek szervezeti struktúrája

Jogosultságok

A jogosultságok jogkörök és kötelességek, amelyekkel a közigazgatási szerv rendelkezik hatáskörén belül a vonatkozó törvények alapján.

A vonatkozó törvény (§ 4 ods. 1 zákona č. 369/1990 Zb.) egyértelműen kimondja, hogy a település önállóan dönt és cselekszik minden a település igazgatásával és vagyonával kapcsolatos ügyben, kivéve, ha a feladatot nem állami vagy más jogi vagy természetes személy látja el.

A fent említett törvény rögzíti, hogy amennyiben a törvény nem ruház át bizonyos jogköröket az államigazgatásra, azok a települési önkormányzat hatáskörébe tartoznak.

Az település hatáskörének végrehajtása:

  • a település az alkotmány értelmében cselekedhet bármit, amit a törvény nem tilt, és nem kényszeríthető semmire, amit a törvény nem ír elő.

Az átruházott hatáskörök végrehajtása:

  • a település csak az alkotmány szerint, annak keretei között és a törvény által megengedett módon és terjedelemben cselekedhet. Az önkormányzatra átruházott hatáskörök esetében annak végrehajtását a kormány ellenőrzi és irányítja. A település az átruházott hatásköröknél a jogi és természetes személyek jogaival és kötelességeivel kapcsolatos kérdésekben köteles a törvények és egyéb általános érvényű jogi előírások alapján dönteni. A többi esetben figyelembe kell vennie a kormányhatározatokat, a minisztériumok és egyéb központi államigazgatási szervek belső szabályozását is.

  • Önkormányzati hatáskörök a 369/1990 Zb. o obecnom zriadení törvény alapján

§ 4

(3) A települési önkormányzat főként:

a. végrehajtja azokat a feladatokat, amelyek a település ingó és ingatlan vagyonának kezelésével összefüggenek,

b. kidolgozza és jóváhagyja a település költségvetését és éves zárását,

c. dönt a helyi adókról és illetékekről, és behajtja azokat,

d. irányítja a gazdasági munkát a településen, és a törvényben megszabott esetekben jóváhagyja, véleményezi a vállalkozások beindítását a település területén,

e. biztosítja a helyi utak, közterületek, köztemető, kulturális és sportlétesítmények építését és karbantartását, valamint a műemlékek és emlékhelyek védelmét és karbantartását,

f. közhasznú szolgáltatásokat biztosít, főként a szemét és hulladék-gazdálkodást, közterületek takarítását, zöldterületek gondozását, közvilágítást, vízellátást, szennyvízelvezetést, helyi tömegközlekedést,

g. egészséges környezetet biztosít, védi a munkahelyeket, a környezetet, bebiztosítja az egészségügyi ellátást, tanulási, művelőesdési és kulturális és sportolási lehetőségeket,

h. bebiztosítja az áruellátást a teleülésen és fogyasztóvédői szerepe van, meghatározza az üzletek és szolgáltatók nyitvatartási idejét, kezeli a piacot,

  1. bebiztosítja és jóváhagyja a települési rendezési tervdokumentációt, jóváhagyja a fejlesztési koncepciókat, bebiztosítja és jóváhagyja a lakásprogramokat, hogy megfelelő lakáslehetőségek legyenek a településen.

j. a lakosság igényeinek kielégítésére saját befektetéseket és vállalkozásokat végez,

k. alapítja, irányítja és felszámolja saját költségvetési intézményeit,

l. szavazásokat szervez és biztosítja azoknak lebonyolítását,

m. bebiztosítja a közrendet, rendeletileg szabályozhatja bizonyos tevékenységek végzését,

n. az előírásoknak megfelelően bebiztosítja a műemlékek védelmét és figyel a természeti értékekre,

o. a rendelkezéseknek megfelelően szociális szolgáltatóként működik,

p. okirat és aláírás-hitelesítést végez,

r. vezeti a település krónikáját – államnyelven és szükség szerint kisebbségi nyelven is.

(4) Amennyiben a törvény nem jelöli átvitt kompetenciaként az adott feladatot, önkormányzati hatáskörről van szó.

(5) Az önkormányzat a település fejlesztése érdekében együttműködik a területén működő politikai pártokkal, polgári társulásokkal és egyéb jogi illetve magánszemélyekkel.

A 416/2001 számú törvény alapján közigazgatásból átruházott hatáskörök

§ 2

a településekre ruházódik át:

a) közutaknál:

1. saját tulajdonukban levő közutak építéstechnikai bebiztosítása (a közlekedés és honvédelem igényeinek megfelelően),

2. információszolgáltatás az utak nyilvántartásából – saját tulajdonban levő és helyi utak esetében,

3. helyi speciális építésügyi hivatalként működik a helyi és célforgalmú közlekedési utaknál,

c) anyakönyvi hivatal – általános belügyi hivatal;

d) szociális segítségnyújtás:

1. szociális otthonok és szolgáltatók alapítása és üzemeltetése (nyugdíjas otthon, szociális gondozó stb.),

2. dönt

2.1. gondozási szolgáltatások nyújtásáról és azoknak térítéséről,

2.2. szállítási szolgáltatásokról és azoknak térítéséről,

2.3. az indokolatlanul használt betegszállítási szolgáltatások térítéséről,

3. szociális intézmények alapít és ellenőrzi azokat (gyermekotthonok, menhelyek stb.),

4. a közmunkákat visszautasító polgárok bejelentése a körzeti hivatalnál,

e) területrendezési tervezés és építési hivatal jogkörei – kivéve a kisajátítási eljárását,

f) környezetvédelem:

1. az elsőfokú erdővédelem végrehajtása,

2. a fák védelmének betartatása a földtulajdonosokkal, döntés a fák kivágásáról,

3. a veszélyt jelentő fák kivágásról szóló jelentések fogadása,

4. az újratelepítés bebiztosítása, ;

g) iskolaügy:

1. közigazgatási feladatok ellátása az iskolák és oktatási intézmények területén,

2. iskolák és oktatási intézmények igazgatóinak kinevezése és visszahívása,

3. alapítás és felszámolás:

3.1. alapiskolák,

3.2. alapfokú művészeti iskolák,

3.3. iskola-előkészítők,

3.4. iskolai gyermekklubok,

3.5. iskolai szakkörök,

3.6. szabadidőközpontok,

3.7. iskolai konyhák és étkezdék, amelyek óvodás és alapiskolás gyerekek élelmezését látják el,

3.8. alapiskolák mellett működő nyelviskolák esetében,

4. az iskolakötelesség teljesítésének feltételeinek biztosítása,

5. az iskola gazdálkodásának ellenőrzése – pénzeszközök és vagyon felügyelete,

6. minden általa alapított iskola és oktatási intézmény gyermekeinek és diákjainak étkezését biztosítani,

7. iskolabezárásnál az iskolák látogatási körzetének újraszervezése,

8. az oktatásüggyel kapcsolatos információk feldolgozása és szolgáltatása,

9. a magán- és egyházi iskolák számára megítélni az anyagi eszközöket, és az anyagi eszközök felhasználásnak ellenőrzése,

10. az általa alapított iskolák épületeinek, illetve azokhoz tartozó helyiségek bérleti szerződéseinek jóváhagyása;

h) sportlehetőségek:

1. a körzeti hivatalok által gyakorolt jogkörök,

2. költségvetés kidolgozása a sportlehetőségek fejlesztésére,

3. részvétel a sporttehetségek kiválasztásában és felkészítésében,

4. helyi sportrendezvények szervezésének támogatása,

5. a tömegsport feltételeinek megteremtése,

6. fogyatékosok és sérültek sportolásának támogatása,

7. természetvédelmi célú sportaktivitások támogatása,

8. a sportra szánt pénzeszközökkel való gazdálkodás ellenőrzése,

9. együttműködés polgári társulásokkal, településekkel és más, a sport területén működő jogi és magánszemélyekkel;

i) színház:

1. profi színházak alapítása, összevonása és felszámolása,

2. célirányos anyagi támogatás a színházművészetek számára,

3. a hozzátartozó színházak gazdálkodásának ellenőrzése;

j) egészségügy:

1. rendelők, elsősegélynyújtó helyek berendezése – a szociális intézményekben is,

2. specializált rendelők, poliklinikák, I.-es típusú kórházak berendezése,

3. háziápoló-ügynökségek,

4. részvétel a megelőző programokban,

5. a rendelési idők jóváhagyása a magánrendelőkben,

k) régiófejlesztés:

1. regionális fejlesztési stratégiák végrehajtása,

2. gazdasági-szociális fejlesztési tervek kidolgozása,

3. a fejlesztési tervek kidolgozásában résztvevő intézmények koordinációja;

l) idegenforgalom:

1. idegenforgalmi programok kidolgozása,

2. a tervezésben résztvevő intézmények koordinálása.

Működés és döntéshozatal
Döntéshozatali eljárások a települési önkormányzatok szintjén

A közigazgatási szervek szintjén való döntéshozatallal – így az önkormányzati szintűvel is – naponta találkozik a polgár. Vannak jogrendünkben más döntéshozatalok is, például ügyészségi vagy bírósági szinten.

A települési önkormányzati szinten a döntéshozatalt a következőképpen oszthatjuk fel:

A. a döntéshozó személye szerint

B. a döntés tartalma szerint

Dönthet:

A döntés tartalma lehet:

a)monokratikus szerv =

polgármester

a) általános érvényű rendelet

b)csoport (testület vagy

bizottság)

b) személyzeti döntés

c) vagyoni-pénzügyi döntés

d) irányítási

e) egyéb

 

Csak a képviselőknek van joguk szavazni.

A képviselő testület határozatképes (= kvórum), ha a szavazáson jelen van az össze képviselő többsége. Képlettel kifejezve: K: 2 + 1 = Kvórum (mindig egész számokra lefelé kerekítve), ahol „K“ az összes képviselő száma.

Határozat elfogadásához szükséges a szavazáson résztvevő képviselők többségének támogatása, amit a következő képlet fejez ki: JK: 2 + 1 = Kvórum I (mindig egész számokra lefelé kerekítve), ahol „JK“ a szavazó képviselők száma, a „Kvórum I“ pedig a jóváhagyáshoz szükséges szavazatok minimális száma.

Általános érvényű rendelet elfogadásához a szavazáson jelenlevő képviselők 3/5-ös többségének támogatása szükséges. Képlettel: JK x 3/5 = Kvórum I vagy JK x 0,6 = Kvórum I (mindig egész számokra felfelé kerekítve), ahol „JK“ a szavazáson jelenlevő képviselők száma, „Kvórum I“ pedig a jóváhagyáshoz szükséges szavazatok minimális száma.

A képviselő testületi üléseket a polgármester híva össze és vezeti. Ő terjeszti elő a programot, ad szót, bocsátja szavazásra a beterjesztéseket. Ő azonban nem szavaz. Aláírja a képviselő-testület által jóváhagyott határozatokat és rendeleteket.

A képviselő testületi ülések nyilvánosak. A polgárokon kívül részt vehetnek rajta:

  • választott képviselők (nemzetgyűlési , megyegyűlési)

  • az állam képviselői (a kormány vagy állami szerv képviselője)

  • ügyész

A képviselőtestületi ülések nyilvánosak. Ha az ülésen szót kér valamely választott parlamenti képviselő vagy kormányképvisleő vagy állami szerv képviselője, szót kell kapnia. De szót kaphat a település bármely polgára is.

Képviselőtestületi ülés
Minta a határozatra

návrh

UZNESENIE

Číslo …./2004

Zastupiteľstvo obce …………………

na svojom riadnom – mimoriadnom rokovaní

dňa .. . mesiaca 2004

sa uznieslo nasledovne

  1. schvaľuje – neschvaľuje

  2. berie na vedomie

  3. volí – odvoláva:

  1. funkcionára

  2. štatutára

  1. zriaďuje – zakladá – ruší:

  1. rozpočtovú – príspevkovú organizáciu

  2. podnikateľský subjekt – s.r.o., a.s., …..

  1. ukladá

  2. odporúča

V ……………………………….. dňa …………………….. 2004

Prednosta obecného úradu Starosta

Önkormányzati költségvetés

A települési és kerületi önkormányzat önálló jogi személy, amely a törvény adta feltételekkel gazdálkodik vagyonával és pénzeszközeivel. Költségeiket saját forrásaikból és állami támogatásból fedezik. Gazdálkodásukat a jóváhagyás szabja meg, valamint a költségvetésen kívüli eszközök képzéséről és felhasználásáról szóló terv.

A költségvetés-tervezetet a polgármester készíti elő a hivatal alkalmazottaival. A költségvetést nyilvános ülésen a képviselő-testület hagyja jóvá. Hozzáférhető a hivatal információs tábláján, kérhető a megtekintése, és interneten is közzé kell tenni, ha rendelkezik a település honlappal (a városoknak és kerületeknek kötelességük internetes honlapot üzemeltetniük).

Bevételek

Adókból származók

  • természetes és jogi személyek jövedelemadója

  • útadó

  • egyéb külön adók

nem adókból származók

  • vállalkozásból és vagyonból származó bevételek

  • ügyintézési illetékek és díjak

  • kamatok

grantok és támogatások

vállakozásból és vagyoneladásból

Kiadások

általánosak

  • önkormányzati feladatok ellátása

  • önkormáynzati szervezetek költségei

  • támogatások, hozzájárulások

  • kamattörlesztés

tőke (kapitálové)

  • tőke aktivitások biztosítása, beruházások (kapitálové aktivity)

  • a vagyon értékének növelése (kapitálové transfery)

  • hitelek és kölcsönök törlesztése

A törvény alapján a kiadási oldalt általános és specifikus kiadásokra kell osztani, kiegyensúlyozottnak kell lennie, esetleg rendelkezhet többlettel. A tőkeköltségvetés mutathat hiányt, de jelezni kell a hiány kiegyenlítésének módját.

A település költségvetése

Bevételek

 

Adóbevételek

  • Helyi adók
  • Rézsesedés a term.és jogi személyek jövedelmadójából

 

Illetékek

  • helyiek
  • kezelésiek

 

támogatások

  • általános
  • célirányos

 

vagyoneladás

 

kölcsönök

  • hitelek
  • kibocsátások

Kiadások

 

Általános

  • általános működési költségek /všeobecná správa/
  • szolgáltatások (művelődési, szociális, egészségügyi)
  • közrend – közbiztonság
  • lakóhelyek és közösségi (háztartási) szolgáltatások
  • kiadások és önkormányzati

vállalatok/ juttatások járulékos

vállalatoknak /

Kapitálové

  • tárgyi és szellemi vagyon
  • a vagyon értékének növelése / pl. ingatlan vásárlása
  • kölcsönök
  • adósságtörlesztés
  • deficit

B – K =

+ többlettel zárt költségvetés
0 kiegyensúlyozott költségvetés
  • deficites költségvetés

 

 

 

 

 

Bevételek felosztása

Általános

Tőkebevételek

– adók

– díjak

– transfery

eladás

specifikus bejövetel /

-kölcsönök

-az általános költségvetésből fennmaradók


Ellenőrzés

Kétféle ellenőrzésről beszélhetünk:

– a tevékenység ell. = a szervek döntései, a vagyongazdálkodás hatékonysága,

– a törvényesség ell. = összhang az érvényes jogrenddel.

Az ellenőrzést önkormányzati szinten végezhetik a választott személyek (polgármester és képviselők) a delegált személyekkel szemben (hivatalnokok), de a választott szerveket is ellenőrizheti a főellenőr.

A képviselőtestület az ellenőrzést végezheti:

– kollektívan

– testület, plénum

– ellenőrző bizottság

– szakosodott képviselői csoport (például építésügyre, vagy iskolaügyre stb.)

– egy képviselő személyén keresztül

A főellenőr a település szakosodott alkalmazottja, aki ellenőrzi:

  • a feladatok teljesítését,

  • a költségvetés bevételeit és kiadásait,

  • a vagyonnal való gazdálkodást.

A főellenőrt a képviselő-testület választja és váltja le. Megbízatása 6 évre szól.

A főellenőr hivatalának létrehozására törvény kötelez (településeknél zákona č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení). Ha a település nem tud teljesállsású saját főellenőrt alkalmazni, akkor több település közösen választhat egy személyt. A főellenőr az önkormányzat alkalmazottja, és azért szól megbízatásuk 6 évre, hogy ne essen egybe a polgármester és képviselők választási időszakával.

A főellenőr munkájához tartozik, hogy ellenőrizze a költségvetési és támogatott szervezeteket. Ezen kívül szakvéleményt készít a költségvetés-tervezethez és éves gazdálkodási jelentéshez még a beterjesztés előtt. Legalább évente egyszer beszámolnak a testületnek az ellenőrzési tevékenységről. A képviselő testületi határozatok alapján is folytathatnak ellenőrzést.

Ezen felül létezhetnek az önkormányzat szintjén ellenőrzési osztályok. Az osztály munkatársai az önkormányzat alkalmazottai és munkájukat a főellenőr irányítja.

Polgári ellenőrzést lehet gyakorolni:

– az üléseken való részvétellel,

– információkéréssel a 211/2000-es számú törvény alapján (zákon o slobodnom prístupe k informáciám),

+ javaslatok, petíciók és panaszok benyújtásával,

– javaslatokkal az önkormányzat felé, a büntetőjogi szervek felé és a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal felé.

Nyilvános ellenőrzés a médiák útján és folytatható – sajtó vagy elektronikus médiák, főként az ülések televíziós közvetítéseivel.

A fentieken kívül ellenőrzést végezhet még:

a) az Állami Számvevőszék az átruházott felelősségek és állami költségvetési pénzeszközök esetében,

b1) az ügyész az általános felügyelet és jogrend betartása érdekében,

b2) az államigazgatás az átruházott tevékenységek területén,

c) büntetőjogi szervek (rendőrség, vizsgálóbírók, ügyészek…)

Arról, hogy történt-e törvénysértés a bíróság dönt. A bíróság csak vádemelés esetén cselekszik, amelyet tehet jogi vagy természetes személy.