Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget ép ítünk Európai Unió

AZ ÁLLAMI SZFÉRA ÉS AZ AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁG I.

Fórum Információs Központ
Regionális Civil Központ Alapítvány

AZ ÁLLAMI SZFÉRA ÉS AZ AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁG I.

Állam

A francia filozófus báró Charlesa de Montesquieu óta a politológiában és jogban, de általában is a hatalmat három összetevőre bontjuk:

  • törvényalkotóra = legislatíva

  • végrehajtóra = exekutíva

  • igazságszolgáltatásra = justícia

Másképpen fogalmazva a hatalom felosztásáról van szó a:

  • a parlament

  • a kormány

  • és az igazságszolgáltatás

között.

Állam– hierarchia és rendszer

Az állam maga összetett rendszer. Az intézmények, szervek és személyek jelenítik meg és képviselik.

Az állami intézményeket önkormányzati és államhivatali intézményekre oszthatjuk.

Az államhivatali rendszer hierarchikus, alá-fölérendelt viszonyokon alapul. Legfelül helyezkedik el az összállami, központi szint. A középszintet a kerületi szervek, a legalsót a területiek képezik. Az állami intézmények működését a hivatalnokok biztosítják, akiket feljebbvalójuk helyez a funkcióba.

Az önkormányzati rendszerben nincs egyik szint a másik fölé rendelve. Az alapot a települések képzik, középen (regionális szinten) helyezkednek el a felsőbb területi egységek az ún. Önkormányzati kerületek. Az önkormányzatokat választott szervek működtetik:

  • a polgármester, vagy főpolgármester,

  • képviselőtestület.

Kerületi szinten párhuzamosan dolgoznak az állami és önkormányzati szervek. Ebben az esetben szimmetrikus struktúráról beszülhetünk.

Települési szinten az önkormányzatnak kiegészítő szerve. Legközelebbi partnerei az állami szervekből a területi hivatalok vagy egyéb specializált szervei az állami igazgatásnak. Jogrendszer:

A jogi előírások jogerejének hierarchiája

Alkotmány

  • a parlament hagyja jóvá valamennyi képviselő 3/5-ös többségével (150 képviselőből 90 szavazatára van szükség alkotmánymódosításhoz.)

Alkotmánytörvények

  • Mint az alkotmánynál

Törvények

  • A parlament hagyja jóvá, elfogadásához a parlamentnek döntőképesnek kell lenni (150 képviselőből legalább 76-nak kell jelen lennie) és a jelenlévők egyszerű többségének kell megszavaznia.

Rendeletek, rendszabályok

  • A kormány vagy az államigazgatás központi szervei hozzák (ÚO ŠS)

Általános érvényű önkormányzati rendeletek

  • A település képviselőtestülete hagyja jóvá 3/5-ös többséggel

Az alkotmány a legfelsőbb szintű dokumentum, amely szabályozza a politikai és állami rendszert. Az alkotmány 1992. szeptember 1-én lett elfogadva és 460/ 1992 szám alatt publikálva a Törvénytárban. Eddig háromszor volt módosítva (244/1998 Z. z., č.9/1999Z. z. a č. 90/2001 Z. z. számú alkotmánytörvényekkel). Az Alkotmány kimondja, hogy Szlovákia demokratikus jogállam, valamint, hogy az államhatalom az állam polgáraitól származik, akik választott képviselőiken keresztül vagy közvetlenül érvényesíthetik azt.

Az Alkotmány értelmében az állami szervek csak az alkotmány alapján, azzal összhangban, az általa megszabott keretek között és módon cselekedhetnek.

Másrészt kimondja, hogy bárki (jogi és természetes személyek) megteheti azt, amit a törvény nem tilt, és senkit nem lehet kényszeríteni arra, amit a törvény nem ír elő.

Államforma szerint Szlovákiát a parlamentáris köztársaságok közé soroljuk. Az állam feje és legfölsőbb képviselője az elnök.

Az alkotmány világosan és egyértelműen meghatározza a hatalom összetevőit is:

Törvényhozás – a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa

Végrehajtás – elnök, kormány és a közigazgatás többi szervei

Igazságszolgáltatás – Bírói Tanács és bírók, konkrétan:

Az SZK Alkotmánybírósága

Legfelsőbb Bíróság, kerületi és járási bíróságok

Az Alkotmány alkotmányi intézményként meghatározza még a következő intézményeket:

  • Legfőbb ügyész

  • Egyeduralmi szerv

  • A törvényesség felügyelője és állami vádló

  • Az emberi jogok biztosa

  • Egyeduralmi szerv

  • A természetes és jogi személyek védelme az államhatalommal szemben

  • Állami Számvevőszék

  • Kollektív szerv

  • A közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzése

  • Szlovák Nemzeti Bank

  • Kollektív szerv

  • pénzkibocsátás

Arról, hogy milyen minisztériumok és egyéb központi szervek működnek Szlovákiában az 575/ 2001-es számú törvény rendelkezik. A helyi államigazgatás szervezéséről a 221/ 1996 számú törvény rendelkezik. A helyi önkormányzatokat a 369/ 1990–es számú törvény szabályozza, a területi önkormányzatokat a 302/ 2001-es számú.

Politológiai és jogi szempontból Szlovákiát parlamenti köztársaságként jellemezhetjük, élén az ún. gyenge elnökkel, aki nem irányítja közvetlenül a végrehajtó hatalmat (kormány), és nem rendelkezik különleges jogkörökkel a gyakorlati politikában. Az elnök jogügyletei gyakran a kormány egyetértéséhez vagy valamely kormánytag ellenjegyzéséhez kötöttek.

A hatalom törvényhozói egysége a SZK Nemzeti Tanácsa, melyet 150 választott képviselő alkot. Őket az arányos képviseletet figyelembe vevő választási törvény alapján választják a polgárok négy évre.

A kormány miniszterelnökből, alelnökökből és miniszterekből áll, akiket az államelnök nevez ki.

Az igazságszolgáltatást az Alkotmánybíróság és az általános bíróságok rendszere alkotja, melyet a Legfelsőbb Bíróság, kerületi és járási bíróságok képviselnek.

Az Alkotmányban van lefektetve az ún. duális rendszer – a közigazgatás felosztása területi választott önkormányzatra és állami igazgatásra. Leszögezi, hogy a területi önkormányzat alapja a település (város) és meghatározza, mi a település, milyen a pozíciója és milyen szervekkel rendelkezik. Az alkotmány szintén feltételezi a magasabb szintű önkormányzatok létezését. Azokat a törvényeket, melyek ezeknek számát, jogköreit, helyzetét, szerveit, vagyonát és gazdálkodását meghatározzák 2001-ben tárgyalta és hagyta jóvá a parlament. Ugyanezen év őszén választották meg a képviselőket, és 2002. január 1-én kezdték meg működésüket a kerületi önkormányzatok.

A SZK Alkotmánya (460/1992 Zb., 244/1998 Z.z. , 9/1999 Z.z. a 90/2001 Z. z.)

Preambulum

I. Cikkely

Alapelvek

Első rész

……………………

1 7a paragrafus

Második rész

Állami jelképek

8 és 9 paragrafus

Harmadik rész

A SZK fővárosa

10 paragrafus

II. Cikkely

Alapvető emberi és szabadságjogok

Első rész

Általános feltételek

12 és 13 paragrafus

Második rész

Alapvető emberi és szabadságjogok

15 – 25 paragrafus

Harmadik rész

Politikai jogok

26 – 32 paragrafus

Negyedik rész

Etnikai és nemzetiségi kisebbségek jogai

33 és 34 paragrafus

Ötödik rész

gazdasági, szociális és kulturális jogok

35 – 43 paragrafus

Hatodik rész

Jog a környezet és kulturális örökség védelmére

44 és 45 paragrafus

Hetedik rész

Igazságszolgáltatáshoz és jogi védettséghez való jog

46 – 50 paragrafus

Nyolcadik rész

Közös alapelvek

51 – 54 paragrafus

III. Cikkely

SZK gazdasága és az Állami Számvevőszék

Első rész

Az SZK gazdálkodása

55 – 59 paragrafus

Második rész

Állami Számvevőszék

60 – 63 paragrafus

IV. Cikkely

Területi önkormányzat

64 až 71 paragrafus

V. Cikkely

Törvényalkotó hatalom

Első rész

SZK parlamentje

72 – 92 paragrafus

Második rész

Referendum

93 – 100 paragrafus

VI. Cikkely

Végrehajtó hatalom

Első rész

SZK elnöke

101 – 107 paragrafus

Második rész

SZK kormánya

108 – 123 paragrafus

VII. Cikkely

Igazságszolgáltatói hatalom

Első rész

SZK alkotmánybírósága

124 – 140 paragrafus

Második rész

SZK bíróságai

141 – 148 paragrafus

VIII. Cikkely

Főügyészség és ombudsmani hivatal

Első rész

SZK ügyészsége

149 – 151 paragrafus

Második rész

Ombudsman

151a paragrafus

IX. Cikkely

Átmeneti és záró rendelkezések