Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget ép ítünk Európai Unió

A részvételről általában

Fórum Információs Központ
Regionális Civil Központ Alapítvány

A részvételről általában

Létezik olyan értelmezés, amely szerint a demokrácia az érintetteknek a döntéshozatalban történő részvételét, illetve a részvétel lehetőségének biztosítását jelenti. Annak alapján, hogy a döntésekben miképpen vesznek részt az érintettek, a demokrácia kétféle értelmezéséről szoktunk beszélni: a képviseleti (közvetetett) a részvételi (közvetlen) demokráciáról.

A képviseleti (közvetetett) demokrácia

A képviseleti rendszer alapja, hogy a döntési folyamatokban, a döntésre jogosultak vesznek részt. A döntésre jogosultak (pl. a választó joggal rendelkező polgárok) a részvétel jogát viszont képviselőiken keresztül, tehát közvetett módon gyakorolják A döntési joggal rendelkezők képviselőket bíznak meg (választanak), akik megjelenítik érdekeiket, képviselik őket a döntések meghozatala során.  E képviselők legitimitásukat az őket megbízóktól (a választóktól) nyerik. Például, amikor parlamenti vagy önkormányzati képviselőket választanak, akkor a döntésre jogosult (választójoggal rendelkező) állampolgárok képviselőket bízunk meg azzal, hogy eljárjanak helyettünk a döntések meghozatala során. De ugyanígy működnek az egyesületek, szakszervezetek, pártok és egyéb társadalmi szervezetek is: E szervezetek tagjai – a döntésre jogosultak köréből, tehát a szervezet tagjai közül – vezetőket választanak, akik képviselik őket és a szervezetet.

 

Ki rendelkezik választójoggal?

 

Magyarországon az országgyűlési, önkormányzati választásokat tekintve minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár rendelkezik választójoggal, aki

  • nem áll cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt,
  • nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától (jogerős bírói ítélet alapján),
  • nem a szabadságvesztés-büntetését tölti,
  • nem áll büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt.

 

A civil szervezetekben, és minden önkormányzati elven működő testületben, szervezetben alapszabály, hogy az adott szervezet, testület rendes tagjai választói joggal rendelkeznek. Ezt a jogot pedig semmilyen módon nem lehet korlátozni. Legfeljebb a szervezet pártoló vagy tiszteletbeli tagjai esetében fordulhat elő, hogy nem rendelkeznek választó, vagy szavazati joggal az adott szervezetben.

                                                                                                                           

Mindenki lehet képviselő?

 

A képviseleti demokrácia egyik alapvető szabálya, hogy mindenki, aki választó egyben választható is.  Ezt az elvet azoknál a rendszereknél, szervezeteknél nem lehet korlátozni, amelyek működése során a demokrácia érvényesülése alapvető követelmény (pl. a Magyar Köztársaság, bármely önkormányzat, bármely civil szervezet, vagy épp bármely diák/hallgatói önkormányzat)

 

 

 

 

 

 

 

A részvételi (közvetlen) demokrácia

 

Azt jelenti, hogy nem csak az arra jogosultak vesznek (vehetnek részt) a döntési folyamatban, hanem minden személy, csoport, közösség, akit a döntés érint.  Ez a közvetlen részvétel, a döntésbe történő tényleges beleszólás általában nem alanyi jogosultság, hanem érdekérvényesítő jellegű. Ez annyit jelent, hogy a döntés alakításának lehetőségét el kell érni, esetleg ki kell vívni. Erre egyénileg természetesen kisebb az esély. A modern demokráciákban épp ezért jellemzően a civil szervezetek biztosítják a közvetlen részvétel lehetőségének legtöbb eszközét. De a részvétel hasznos módja lehet minden tudatos állampolgári megmozdulás (pl. panasz, petíció, tüntetés, bojkott, vagy akár egy lakossági felszólalás az önkormányzati bizottság ülésén).

 

Magyarország képviseleti vagy részvételi demokrácia?

 

A képviseleti és a részvételi demokrácia nem két külön államberendezkedési forma. Magyarországon – és minden demokratikus jogállamban – a két metódus együtt biztosítja az állampolgárok jelenlétét a döntési folyamatokban. Az Magyar Köztársaság Alkotmánya ezzel kapcsolatban így fogalmaz:

„A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”

 

Miként vehetünk részt közvetlenül a döntések meghozatalában?

 

A közvetlen részvételnek több szintje van. Az első szint a tájékozódás és információszerzés. Egy következő szintet jelent az érdekeink, igényeink megfogalmazása és megjelenítése. A harmadik szint pedig maga a döntéshozatal.

 

Milyen eszközök segítik az információszerzést és tájékoztatást?

 

A közvetlen részvétel alapja, hogy az érintettek tájékozódhatnak, információkat szerezhetnek be a döntésekről. Ezt segítik pl. azok a jogszabályok, amelyek előírják, a döntés előkészítők, döntéshozók számára a tájékoztatás kötelezettségét.  Az információk beszerzése, feldolgozása azonban nem egyszerű feladat. Éppen ezért a civil szervezetek (valamint szakszervezetek, pártok, stb.) fontos feladata, hogy begyűjtsék, közvetítsék, érthetővé tegyék a döntéshozatalhoz tartozó információkat az érintettek számára. Természetesen minden szervezet saját értékrendje, szakmai szempontjai, lehetőségei alapján rendszerezi és közvetíti az információkat. De talán nem is a miként fontos. E szervezetek az információk begyűjtésével és a kulcskérdések felvetésével jelentősen megkönnyítik a tájékozódni kívánók dolgát

 

 

Miként jeleníthetjük meg a véleményünket?

 

A részvétel egy második szintjét jelenti a véleményünk, érdekünk megjelenítése. A legalapvetőbb állampolgári jogaink jó része éppen ehhez kapcsolódik  A vélemény, szólás és a sajtószabadság, a gyülekezési, valamint az egyesülési jog nagyon tág teret kínál a közvetlen részvétel gyakorlásának.  Alapvető szabály viszont, hogy nem sérthetjük mások jogait és az alkotmányos rendet. Tehát bármilyen békés eszközt választhatunk arra, hogy véleményünket, érdekeinket megjelenítsük. (Pl. demonstrációk, fórumok, gyűlések szervezése; a sajtónak, a képviselőknek küldött levelek; újságcikk, tanulmány írása, megjelentetése; szervezet alapíthatása, stb.).

 

Mennyire hatékonyak a közvetlen részvétel eszközei?

 

Az előző válaszban felsorolt eszközök hatékonysága nem feltétlenül biztosított. Számos tényezőtől függ, hogy a döntéshozatalt mennyiben sikerül ezekkel befolyásolni. Ám a közvetlen részvétel biztosításának célja az is, hogy kontrollálja a képviseleti rendszert, korrigálja annak hiányosságait. S e cél teljesülése érdekében olyan eszközöket, intézményeket is biztosít a jog, amelyeknél szavatolt, hogy a polgárok véleményét, akaratát figyelembe veszik, sőt kötelező érvényűnek fogadják el a döntéshozók. Ilyen a közvetlen részvételt szolgáló intézmények:

  • az állampolgári jogok országgyűlési biztosa,
  • a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa,
  • az adatvédelmi biztos,
  • a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa;
  • az oktatási jogok biztosa;
  • a petíciós jog,
  • lakossági fórum;
  • részvételi a képviselőtestületek ülésein
  • közmeghallgatás;
  • a népi kezdeményezés,
  • a népszavazás.

 

 

Mi az országgyűlési biztos?

 

Az országgyűlési biztos – közkeletű nevén az ombudsman, olyan a parlament által megválasztott köztisztviselő, aki más állami szervektől függetlenül működik, saját hivatallal rendelkezik, s csak az országgyűlésnek tartozik felelősséggel. Magyarországon 4 országgyűlési biztos működik:

  • az állampolgári jogok országgyűlési biztosa,
  • a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa,
  • az adatvédelmi biztos,
  • a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.

 

Mi a feladata az állampolgári jogok országgyűlési biztosának?

 

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

 

Mi a feladata a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának?

 

Magyarországon az Alkotmány és más jogszabályok is (pl. a kisebbségi törvény, oktatási törvény, stb.) garantálják, hogy az itt élő nemzeti és etnikai kisebbségek tagjai és közösségeik egyenrangúan vehessenek részt a társadalomban. Ennek részeként a többségi társadalom tagjaival és közösségeivel azonos feltételekkel gyakorolhassák emberi, polgári jogaikat, azonos feltételekkel férjenek hozzá a közszolgáltatásokhoz.

A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy kivizsgálja, illetve kivizsgáltassa a nemzeti és etnikai kisebbségek számára szavatolt jogok sérülésével járó eseteket. Az ombudsman a jogok sérülésének megállapítása után tesz további lépéseket a jogsértő szervezet, annak felettes szervei, vagy épp a törvényalkotók felé a jogsértés megszüntetése, illetve komolyabb garanciák beépítése érdekében.

 

Mi a feladata az adatvédelmi biztosnak?

 

Személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága egyaránt alkotmányos jog. E jogok védelme érdekében választja meg az Országgyűlés az adatvédelmi biztost. Az adatvédelmi biztos hasonló jogkörökkel és intézkedési lehetősséggel bír a maga területén, mint a fent említett országgyűlési biztosok.

 

Mi a feladata a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának?

 

A jövő nemzedékek ombudsmanját (a „zöldombudsmant”) a jövő nemzedékek életfeltételeit alapvetően befolyásoló, hosszú távú döntéseknél e nemzedékek érdekeinek képviseletére, továbbá az egészséges környezethez való jog, és a természet és a környezet védelméről szóló törvények megvalósulása érdekében választja meg a Parlament.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának intézményét 2007-ben hozták létre. Az intézmény érdekessége, hogy a biztos szélesebb jogkörrel bír, mint a többi országgyűlési biztos. Környezetvédelmi ügyekben hatásköre kiterjed a magánszférára, betekinthet magán- és államtitkokba is, közvetlenül is tud intézkedni, ha fennáll a visszafordíthatatlan környezetkárosodás veszélye, stb.

Ugyanakkor a jövő nemzedékek érdekeinek megjelenítése kapcsán – a nem környezetvédelemmel kapcsolatos ügyekben – az ombudsman csak véleményével és ajánlásaival tudja alakítani a döntési folyamatokat.

 

Mi a feladata oktatási jogok biztosának?

 

Az oktatási jogok biztosa nem országgyűlési, hanem miniszteri biztos. Ez annyit jelent, hogy munkája során kizárólag az oktatási miniszternek tartozik felelősséggel. Saját hivatallal rendelkezik, amelyet oktatással kapcsolatos állampolgári jogok érvényesítését segíti elő. Az oktatás minden résztvevője (tanárok, diákok, oktatók, hallgatók, szülők stb.) illetve ezek közösségei is élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy panaszt tesznek az oktatási biztosnál, ha úgy érzik, jogaik sérülnek. A biztos valamennyi ügyet kivizsgál és amennyiben megalapozottnak ítéli a kérelmet, írásban vagy személyes találkozó útján kéri fel az érintetteket a jogsértés megszüntetésére, illetve a vitás kérdések megoldására.

 

Mi a petíciós jog?

 

Mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. Ebből a szempontból „állami szervnek” minősülnek mind a helyi önkormányzatok, mind pedig azok az ún. „testületi önkormányzatok” (pl. különböző kamarák) is, amelyek ugyan nem állami szervek, de törvény felhatalmazása alapján meghatározott körben hatósági feladatokat látnak el. Petíciónak számít minden olyan az említett szervekhez intézett beadvány, amelynek rendezése nem kíván hatósági intézkedést.   A petíció:irányulhat valamely egyéni sérelem orvoslására éppúgy, mint egy közösség vagy lakossági csoport érdekeinek megóvására, jogszabály megalkotására vagy módosítására, illetőleg más döntés meghozatalára vagy felülvizsgálatára.

A petíciós jog másik oldala, hogy az „állami szerveknek” kötelessége, hogy érdemben foglalkozzanak az ilyen beadványokkal, és álláspontjukról vagy tett intézkedésükről ésszerű időn belül tájékoztassák az érintetteket.

 

Mi a közmeghallgatás?

 

Az önkormányzatokról szóló törvény szerint a helyi önkormányzatok képviselőtestületeinek évente legalább egyszer közmeghallgatást kell tartaniuk. A közmeghallgatásokon az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdésekkel fordulhatnak a helyhatósághoz és javaslatokat tehetnek. Ezeken a közmeghallgatásokon az önkormányzat bármely képviselőjét, tisztségviselőjét meg lehet kérdezni, aki köteles választ adni.

Mi a lakossági fórum?

 

Szintén az önkormányzati törvény írja elő, hogy a képviselőtestületnek a szervezeti és működési szabályzatban meg kell határoznia azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság, az állampolgári szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek többségi állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről egyaránt tájékoztatni kell a képviselőtestületet. A törvény felsorol néhányat a lehetséges formák közül, mint község- vagy várospolitikai fórum, városrész-tanácskozás, falugyűlés. Az elnevezés maga nem lényeges, a törvény nem rendel hozzájuk alaki és tartalmi követelményeket.

 

Hogyan lehet részt venni a képviselőtestület ülésein

 

Az állampolgároknak és civil szervezeteknek joguk van a képviselőtestületek ülésein részt venni. Az Alkotmánybíróság már 1992-ben alkotmányellenesnek minősítette az önkormányzati törvényben a képviselőtestület azon döntési lehetőségét, hogy ülését titkosnak nyilvánítsa. Ezeken az üléseken azonban csak a képviselőtestületi tagokat és a külön meghívott személyeket illeti meg javaslattételi jog és a közérdekű kérdések feltételének  joga.

 

Mi a népi kezdeményezés?

 

A népi kezdeményezéssel arra lehet „rákényszeríteni” a döntéshozatalra illetékes helyi területi vagy országos képviseleti szervet (a település, kerületi önkormányzat testületét, a fővárosi, megyei önkormányzat közgyűlését, az Országgyűlést), hogy egy ügyet napirendjére tűzzön, és érdemben megtárgyaljon. A megválasztott képviselők a mandátumukra (a nép által rájuk ruházott képviseleti jogra) hivatkozva sem a tagadhatják meg a szóban forgó kérdés napirendre tűzésének megszavazását és nem is bojkottálhatják a testületi ülést.

Népi kezdeményezést magánszemélyek és szervezetek egyaránt benyújthatnak. Mivel a népi kezdeményezés csak megtárgyalási kötelezettséget hárít a népképviseleti szervre, a határozathozatali (döntési) kötelezettséget nem, itt nem érvényesül semmiféle tilalmi lista, azaz népi kezdeményezésnek a testület hatáskörébe tartozó bármely ügyben helye van. Ám vannak egyéb feltételek, amelyeknek meg kell felelni. Ahhoz például, hogy egy ügyet az Országgyűlés állampolgári kezdeményezésre kötelezően megtárgyaljon legalább 50 000 támogató aláírást kell összegyűjtenie a kezdeményezőknek. Amennyiben legalább 10 000, de kevesebb, mint 50 000 ember nyújtja be a népi kezdeményezést, az Országgyűlés téma szerint illetékes – véleménye alapján az Országgyűlés dönt az ügy napirendre tűzéséről.

A helyi és területi önkormányzatok saját maguk által hozott rendeletben szabályozzák a népi kezdeményezés feltételeit. A képviselőtestület döntésétől függő kezdeményezést a választópolgárok 5-10%-a közötti számú választópolgár teheti meg, a kötelező napirendre tűzést pedig ennél több, ugyancsak a helyi rendeletben meghatározott számú választó kezdeményezheti.

 

Mi a népszavazás?

 

A népszavazás kezdeményezésére irányuló jog fontos politikai alapjog. Ezzel nem csak az ügyek napirendre tűzését, megtárgyalását lehet elérni, hanem azt is, hogy az illetékes képviseleti szerv döntést hozzon az adott kérdésről. Sőt ez a döntés – az eredményes ügydöntő népszavazás lebonyolítása esetében nem is térhet el attól, mint amit a választók többsége – szavazatával kifejezve – kíván. Az eredményes népszavazás feltétele, hogy az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ adjon. A népszavazás kiírását lehet kezdeményezni helyi, illetve országos szinten is.

 

Mit jelent az országos népszavazás?

 

Az országos népszavazás lehet kötelező és fakultatív jellegű. Az Országgyűlés köteles népszavazást elrendelni, ha ezt legalább 200 000 választópolgár kezdeményezi. A választópolgárok a gyakorlatban attól válnak a népszavazás kezdeményezőjévé, hogy az erre a célra rendelt aláírási íveket kitöltik, illetve aláírják. Az ilyen kötelezően elrendelt népszavazás csak ügydöntő (az Országgyűlés számára kötelező érvényű) lehet. Azaz azt kell törvénybe foglalnia az Országgyűlésnek, amit választók több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede akar.

Az Országgyűlés mérlegelés alapján (tehát fakultatívan) is dönthet népszavazás elrendeléséről, ha azt a köztársasági elnök, a kormány, a képviselők egyharmada, vagy legalább 100 ezer, de kevesebb mint 200 ezer választópolgár kezdeményezi.. Ez a népszavazás lehet ügydöntő vagy véleménynyilvánító jellegű. Utóbbi esetben az Országgyűlés mérlegelheti, hogy a választók többségének véleményével azonos módon hoz döntést, vagy esetleg eltér attól.

 

Miről lehet országos népszavazást kiírni?

 

Országos népszavazásra csak olyan kérdést lehet bocsátani, amelynek eldöntése egyébként az Országgyűlés hatáskörébe tartozik Az Országgyűlés a legfontosabb népképviseleti szerv, ennek döntéshozatali jogosítványait viszont korlátozza a népszavazás.  Ezért van az, hogy az Alkotmány tartalmaz egy ún.„tilalmi listát” is a népszavazásra nem bocsátható tárgykörökről (pl. költségvetés, nemzetközi szerződések teljesítése, adófizetésre vonatkozó törvények). Ezzel egyrészt védi a képviseleti rendszert.  Ugyanakkor a népszavazás intézményét is óvja attól, hogy a törvényalkotási folyamatokban közvetlenül résztvevők (pártok, kormány, parlamenti frakciók, stb.) napi politikai eszközzé váljon. A népszavazás részben e tilalmi lista, részben pedig amiatt, hogy a népszavazás elrendelését megelőző eljárás elnyújtható e résztvevők szempontjából inkább, stratégiai, vagy hosszú távú taktikai eszköz.

 

Mit jelent a helyi népszavazás?

 

A helyi népszavazáson csak az a választópolgár vehet részt, akinek az adott településen állandó lakóhelye van. A népszavazási kezdeményezés is csak ilyen polgároktól indulhat el. Ez alól csak az üdülőterületek számítanak kivételnek.  Helyi népszavazást kezdeményezhet:

  • a települési képviselők legalább egynegyede,
  • a képviselő-testület bizottsága,
  • a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
  • az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál A helyi népszavazásról szóló önkormányzati rendeletnek a választópolgároknak egy olyan százalékát is meg kell határozni, amely felett a népszavazás kiírása már kötelező.

A helyi népszavazás, az országoshoz hasonlóan:

  • érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és
  • eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Az érvényes és eredményes kötelezően kiírt népszavazás eredménye mindig kötelező érvényű a képviselőtestületre nézve. Az sajnos vitatott kérdés, hogy a fakultatív, tehát a képviselő testület mérlegelése alapján kiírt helyi népszavazás lehet-e „csupán véleménynyilvánító”, tehát eltérhet-e a képviselő testület a helyi népszavazás eredményétől a döntés meghozatala során.

 

 

Mi a társadalmi párbeszéd?

 

A társadalmi párbeszéd és az érdekegyeztetés fogalmát gyakran egymás szinonimájaként használják. E fogalmak pedig leggyakrabban a munka világában kerülnek elő. A párbeszéd fogalma itt egyszerre foglalja magában a három érintett oldal (munkáltatói, munkavállalói és a kormányzat) részvételét, az egyeztetési, döntésformáló eljárásokat valamint az „intézményi” kereteket.

A társadalmi párbeszéd kapcsán nem egy állandó, mozdulatlan rendszerre kell gondolni. A rugalmasság természetes, hiszen a valamely területen/vagy témában megindult párbeszéd szereplőit nem a mély és mindent elsöprő szeretet szólítja a valóságos vagy újabban a virtuális tárgyalóasztalhoz, hanem az a felismerés, hogy társadalmat, államot, gazdaságot csak kompromisszumok árán lehet építeni  Ez viszont nem jelenti azt, hogy bármely szereplő önként lemondhatna saját ügyének hathatós képviseletéről.

 

Miért tanulási folyamat a társadalmi párbeszéd?

 

Egy ügy, érdek képviseletének minőségét és eredményességét számos tényező befolyásolja (lásd 12. kérdés) Az érdek, igény, felismerésétől a párbeszéd legmegfelelőbb szervezeti keretének megválasztásáig minden elem építhető, fejleszthető és tanulható. Ebből a szempontból azt a szereplőt tekinthetjük párbeszédképesnek, aki úgy vesz részt, hogy egyszerre kíván alakítója és befogadója lenni a folyamatnak. A párbeszéd folyamata, eredményeitől függetlenül igazolja létjogosultságát. Mivel az a célja mindenképp teljesül, hogy a párbeszéd szereplőinek tudása és jártassága gyarapodik a folyamatban.

 

Fontos ez valakinek?

 

Manapság gyakran hallani a demokrácia deficit kifejezést. Ez az emberek részvétele szempontjából arra utal, hogy a polgárok egyrészt érdektelenek vagy bizalmatlanok a politika iránt, másrészt úgy érzik a döntéshozatal, a képviseleti demokrácia eljárásai és intézményei eltávolodtak tőlük.  Erre a jelenségre reagál pl. az Európai Unió Fehér Könyve a kormányzásról.

 

Mi ez a Fehér Könyv?

 

A Fehér Könyv, ha sarkítva fogalmazunk egy kívánság lista. Hivatalosan viszont a Fehér Könyv az Európai Bizottság által kiadott – előkészítő jellegű – dokumentum, amely arról szól, hogy miként kellene az embereket bevonva kormányozni az Európai Uniót, illetve annak tagországait, régióit, településeit.

 

 

Az angol törvény-előkészítési gyakorlatból átvett sajátos műfaj. A fehér könyveket a Bizottság adja ki: olyan dokumentumok ezek, amelyek – specifikus területeken – Közösségi akciójavaslatokat tartalmaznak.

 

Mit tartalmaz a Fehér Könyv?

A Fehér Könyv 4 nagyobb területen fogalmaz meg javaslatokat az EU, az EU intézményei, a tagországok, régiók, stb. számára:

–          a nagyobb arányú részvétel és nyitottság;

–          a tökéletesebb politikák, szabályozás és megvalósítás;

–          a globális kormányzás;

–          az EU intézmények kapcsán

Mit hasznosíthatunk a Fehér Könyvből?

A Fehér Könyv ajánlásait hivatkozásként lehet használni a társadalmi, közéleti részvétellel, a párbeszédrendszerek építésével és működésével kapcsolatos projektekhez és programokhoz. Ezen kezdeményezések európai dimenziójának megjelenítéséhez adhat támpontot.  A nagyobb arányú részvétel és nyitottság kapcsán megfogalmazott ajánlások közül települési szinten különösen érvényes a helyi önkormányzatok, valamint a civil társadalom közötti szorosabb együttműködések építésére vonatkozó ajánlás. De nagy általánosságban elég annyit tudni, hogy létezik egy az európai politikai szándékokat tükröző dokumentum, amely a jó kormányzás alapelvei közé a nyitottságot, a részvételt, az elszámoltathatóságot, a hatékonyságot, az intézkedések és politikák közötti koherenciát, a szubszidiaritást, a partnerség elvének érvényesülését, az általános és tematikus hálózatok szükségességét sorolja.

 

Mi a civil szervezetek szerepe a társadalmi párbeszédben?

 

A civil szervezetek eleve valamilyen közösségi igény, szükséglet megjelenítése, kielégítése érdekében jönnek létre. Így amikor bekapcsolódnak a párbeszédbe nem egyéni, személyes érdekeket fogalmaznak meg, hanem egy kisebb nagyobb közösség értékeit, elvárásait jelenítik meg. A civil szervezetek részvétele kifejezetten energia- és költségkímélő módszer a párbeszéd folyamatok lefolytatása során. A civil szervezetek aktivitása mellett a párbeszédben többi résztvevőjének nem kell az egyéneket elérni, és nem kell az egyéni vélemények valóságtartalmán, érvényességén sem gondolkodniuk. A civil szervezetek attól függetlenül, hogy mekkorák és milyen egyéb jellemezőkkel bírnak, mindig összegyűjtött, rendszerezett, közös állásponttá formált igényeket visznek a párbeszéd folyamatokba. A civil szervezeteket nem választják erre a feladatra, önjelölt módon képviselik tagjaik vagy közösségük, közönségük érdekeit. Legitimitásukat ebből a szempontból a sikerességük, eredményességük adja.

 

A civil szervezetek egyenlők a párbeszédfolyamatokban?

 

Hát persze! Legfeljebb vannak náluk egyenlőbbek is! Magyarország – mint ahogy Közép- és Kelet-Európa többi országának – társadalmi fejlettsége mellett gyakori jelenség, hogy a párbeszéd nem a társadalmi részvétel (participáció) formája, hanem az egyszerű konzultációé. Ez a kormányzati és általában a döntéshozói munka természetesnek mondható törekvése, tehát létezik Európa nyugati felén is (lásd: Fehér Könyv). A legnagyobb különbség abban van, hogy nálunk gyengébb a civil kontroll. Ebben pedig sajnos szerepe van annak, hogy a civil szervezetek egymás közötti párbeszédében is érzékelhető ilyen megközelítés. És végül megemlítjük, bár mi ezt természetesen nem tapasztaltuk. De ismerünk olyat, aki már olvasott arról, hogy valamilyen „érdekegyeztetési” folyamatba csak előzetesen megválogatott szereplők vehettek részt.

 

Létezik a civil szervezetek közötti párbeszéd?

 

Vannak olyan pályázati felhívások, amelyek ezt kívánják erősíteni. Vannak olyan ernyőszervezetek, hálózatok, programok, amelyek különböző szinteken a civil szervezetek közötti együttműködést és párbeszédet kívánják biztosítani. Vannak erre vonatkozó európai, ajánlások is. Így induktív logikával arra a következtetésre juthatunk, hogy valószínűleg léteznie kell civil párbeszédnek is.

 

Mi az a civil párbeszéd?

 

Többféle megközelítés is lehetséges. Mi ezek közül kettőt mutatunk be. Az első megközelítés tisztán a civil szektor szereplőinek egymás közötti kapcsolatáról szól. Szűkebben a civil szférán belüli érdekegyeztetési, szakmapolitikai és képviseleti folyamatokat jelöli. A párbeszéd a civil szféra belső önszerveződéséhez, működéséhez, finanszírozásához kapcsolódik. De ezen belül szerveződhet szakmai (ágazati), területi, világnézeti, stb.  logika szerint is. Sőt ezek kombinációja is lehetséges (pl. a Nemzeti Civil Alap Tanácsának és Kollégiumainak megválasztásakor az önszerveződés a területi szempontok figyelembe vétele mellett érvényesül.)

A másik megközelítés a civilek társadalmi párbeszéd folyamatokban betöltött szerepéből indul ki.  E szerint a civil szervezetekkel folytatott párbeszéden keresztül érhető el azon csoportoknak a részvétele, amelyek hivatalos csatornákon – pl. a parlamenten, a kormányzaton, önkormányzaton, stb. – keresztül nem tudják érvényesíteni érdekeiket. Ezt a megközelítés jelenik meg többek között néhány EU Közösség Program pályázati céljaiban is (pl. Fiatalok Lendületben Program, Európa a Polgárokért Program) E megközelítésben 3 dimenzió kap hangsúlyt:

–          a civilpárbeszéd tanulási folyamat.

–          a civil párbeszéd a kisebbségek és a “politikailag gyenge” csoportok képviseletének ideális fóruma.

–          különbséget kell tenni a konzultáció és a participáció fogalma között.

 

Milyen elveket kell még érvényesíteni a civil párbeszédben?

 

A demokratikus normákat és játékszabályokat minimum be kell tartani a civil párbeszéd során. Ez független attól, hogy éppen mit értünk a párbeszéd fogalma alatt. A legalapvetőbb elvárás a személyi és szabadságjogok tiszteletben tartása, a törvények betűjének és szellemének tisztelete. Morálisan pedig talán azt kellene szem előtt tartani, hogy civil szerveződések csak demokratikus társadalmakban működhetnek. Így amikor civilek pofozgatják a demokráciát, biztosak lehetnek benne, hogy az kis idő multán nekik fog a legjobban fájni.

 

Mitől függ az érdekérvényesítő képesség?

 

Egy ügy, érdek képviseletének minősége és eredményessége számos tényezőn múlik Szerintünk a következő tényezők a legmeghatározóbbak:

–          az érdek, igény, felismerése

–          az érdek, igény megfogalmazása

–          közösségi (pl érdekcsoport vagy civil szervezeti) háttér

–          az információs ellátottság

–          felkészültség

–          a „szövetségesek” bevonása

–          az ellenfelek, párbeszéd partnerek elérése, bevonása

–          az érdekegyeztetés, párbeszéd kereteinek megléte, illetve kialakítása

 

Milyen szintjei vannak a párbeszédnek, érdekérvényesítésnek? 

 

Kevés olyan terület van, ahol az igényeink teljesülése, érdekeink érvényesülése csupán önmagunkon múlik. Mindenképp rákényszerülünk, hogy más személyekkel, szervezetekkel, intézményekkel, stb. működjünk együtt, vagy konfrontálódjunk. Nyilvánvalóan vannak olyan szintek, amelyeken az érdekegyeztető képességünk egyénileg is nagy, még ha a döntéseket igazából több szereplő alakítja is, mint a családon belül.

Ugyanakkor számos olyan minket a legközvetlenebbül érintő helyzet is adódhat, amelyben nem vagyunk „védettek”, pozíciónk nem erősebb, sőt esetleg kifejezetten gyengébb más szereplőknél.  Ilyen helyzetek már gyakran fordulnak elő a saját szűkebb és tágabb közösségünkön belül, mint amilyen az iskolai, munkahelyi, lakóközösség, stb.

Már egy kisebb létszámú közösségben, mint amilyen egy iskolai osztály vagy lakóközösség találkozunk azzal, hogy – eltérő érdekek és értékek mentén – csoportok szerveződnek, s e csoportok viszonylatában dőlnek el a kérdések.

Egy csoport létesülhet pillanatnyi és tartós érdekek mentén, anélkül, hogy a csoport tagjai bármilyen más személyes vagy közösségi kapcsolatban lennének egymással. Az e csoportok közötti párbeszéd, érdekérvényesítés folyamata történhet helyi (lokális) szinten, nagyobb területet érintően (megye, régió), országosan. Az országos szint viszont nem is azonos a nemzet szintjével, mivel az ország határain kívül is élnek magyarok, akikkel egy közösséghez tartozunk.

E logikát követve könnyen eljuthatunk az országok és nemzetek közötti párbeszéd, érdekérvényesítés szintjéig.

Milyen érdekérvényesítési szintet jelent az Európai Unió? 

Az Európai Unió nagyon érdekes érdekérvényesítési terep. A döntéseket egyszerre, bár nem egyenlő mértékben képesek befolyásolni a nemzetek, országok, valamint az ezeknél kisebb közösségek. Ez abból a kettősségből fakad, hogy az EU valamilyen szinten egységesen kormányzott. Így mint egy „állam” vehet részt a párbeszédfolyamatban, politikai, szakmai, területi életkori, stb. elven szerveződő csoportokat megszólítva. Ez figyelhető meg az egységes európai politikát, értékeket leginkább megjelenítő Közösségi Programok (pl. a fiatalokat érintő Fiatalok lendületben Program) tervezése során. Míg pl. az ún. fehér könyvekben a csoportok, közösségek és az EU közös érdekei alakulnak át az EU intézményei és a tagországok felé megfogalmazott ajánlásokká.

Ugyanakkor az EU tagság csekély mértékben korlátozza az országok önállóságát. Így az EU -ban is alapvetően az országok kormányainak feladata, hogy az ország polgárainak érdekeit, megjelenítése és védje.