Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget ép ítünk Európai Unió

A civil szervezetek működési dokumentumai Magyarországon

Fórum Információs Központ
Regionális Civil Központ Alapítvány

A civil szervezetek működési dokumentumai Magyarországon

Melyek a szervezetek létesítő és működési dokumentumai?

Alapszabály

Az egyesületek esetében a legfontosabb működési dokumentum az alapszabály. Az alapszabály a benne meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. Az alapszabályában rendelkezni kell

  • az egyesület elnevezését, ha van a rövidített nevét is:

  • a székhelye:

  • a célját és tevékenységeit

  • a gazdálkodásának szabályait

  • a szervezeti rendjét és képviseletének szabályait

.

Alapító okirat

Az alapítványok esetében az alapító okirat a legfőbb működési dokumentum, amely tartalmazza:

  • az alapító nevét és adatait

  • az Alapítvány elnevezését, ha van a rövidített nevét is:

  • az Alapítvány székhelye:

  • a tartós és közérdekű célt, amelyre az alapítvány létrejött

  • a gazdálkodásának szabályait, különösen az alapítvány céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját;

  • az alapítvány kezelésének és képviseletének szabályait.

Elfogadó Nyilatkozat

A szervezet tisztségviselőinek, az alapítvány kuratóriumi tagjainak nyilatkoznia kell a tisztség elfogadásáról, az állampolgárságáról, a személyi adatairól, a nyilatkozat céljáról, arról, hogy az elnöknek, a titkárnak vagy a vezetőségi tagnak való megválasztását fogadja el, valamint arról, hogy a nyilatkozó nincs eltiltva közügyektől Közhasznú szervezet esetében a nonprofit törvényben meghatározott összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn.

Székhelynyilatkozat

Ebben a tulajdonos, hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet a tulajdonában álló ingatlanban székhelyet létesíthet, az ingatlant központi ügyviteli helyeként használhatja, és székhelyeként hivatalos irataiban megjelölheti. A nyilatkozat tartalmazza, hogy a szervezet milyen jogcímen használja. (pl. „a szervezet az ingatlant szívességi használat/ bérlet jogcímén használja.”)

Szervezeti és Működési Szabályzat

A szervezet vagy annak valamely egysége rendelkezhet úgy, hogy törvényeket és alapszabályát betartva részletesebben is szabályozza szervezeti rendjét és működését. Ezt a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásával teheti meg. Az alapszabályban meg kell jelölni, ha valamely kérdést a Szervezeti és Működési Szabály rendez.

Jegyzőkönyv

A szervezet és a szervezet egységeinek üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

  • A fejlécben „jegyzőkönyv” címet

  • a helyszín megjelölését

  • az ülés dátumát, kezdő és befejező időpontját

  • a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető személyét

  • a napirendi pontokat

  • a napirendi pontonként a döntési folyamat menetének rövid összefoglalását, a berehesztett javaslatokat és a jellemző véleményeket.

  • A döntés meghozatalát eredményező szavazás eredményét.

  • A külön jelenléti íven szerepelnie kell a jelenlévők nevének, lakcímének és aláírásának.

Határozatok Könyve

A jegyzőkönyveket és a határozatokat a Határozatok Könyvében kell összegyűjteni.

Közhasznúsági jelentés

A közhasznú és a kiemelten közhasznú szervezeteknek évente közhasznúsági jelentést kell készíteni az alábbii tartalommal:

  • Számviteli beszámoló

  • Kimutatás a költségvetési támogatás felhasználásáról

  • A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás

  • A cél szerinti juttatások kimutatása

  • Központi költségvetési szervtől, elkülönített költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke

  • Közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege

  • A közhasznú tevékenység rövid tartalmi beszámolója

A közhasznúsági jelentés elfogadása is a közgyűlés vagy a kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet a szervezet székhelyén, a képviselővel előzetesen egyeztetett időpontban, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

Milyen felelősséget vállal egy tisztségviselő?

A szervezet elnökének, titkárának vagy alapítvány kuratóriumi tagjának csak nagykorú személy választható, meg. Mivel a 18- életévüket be nem töltött fiatalok korlátozottan jogképesek, így nem tudnak eljárni a szervezet képviseletében.

A szervezet tisztségviselőinek feladatait, az önkormányzatiság elvét követve maga a szervezet határozza meg. Erre vonatkozóan csupán néhány szabályt rögzít a Polgári Törvénykönyv. Így például, hogy a szervezet számlája felett két erre kijelölt tisztségviselő együttesen rendelkezhet.

A szervezet képviseletét úgy kell rendezni, hogy a szervezet képviseleti szervén (egyesületeknél elnökség, választmány, alapítványoknál a kuratórium) belül személy szerint ki kell jelölni azt a személyt, aki a képviseletre jogosult, aki írásbeli kötelezettséget vállalhat. A képviseleti, illetve az aláírási jog gyakorlása lehet önálló vagy a testület más tagjaival együtt végezhető.

A civil szervezet tisztségviselője által a feladatkörének ellátása közben harmadik személynek okozott kárért a szervezet viseli a felelősséget. A tisztségviselő a szervezetnek okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.